Rólunk



A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését, amikor Szeged városa befogadta a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetemet. Az eltelt 85 év alatt az eredetileg még Matematikai és Természettudományi Kart alapító nagyhírű professzorokat méltó utódok követték a tanszékek, illetve a kar élén. Itt csak azokat a professzorainkat nevezzük meg, akik 1921-től 2013-ig a TTIK dékáni székében válto(ga)tták egymást: Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Ortvay Rudolf, Győrffy István, Pfeiffer Péter, Széki Tibor, Szentpétery Zsigmond, Gelei József, Fröchlich Pál, Kiss Árpád, Farkas Béla, Kerékjártó Béla, Szőkefalvi-Nagy Gyula, Bartuch Lajos, Ferenczi István, Greguss Pál, Koch Sándor, Bruckner Győző, Rédei László, Szabó Zoltán, Wagner Richárd, Budó Ágoston, Szőkefalvi-Nagy Béla, Grasselly Gyula, Szalay László, Leindler László, Tandori Károly, Bartók Mihály, Gécseg Ferenc, Hatvani László, Mészáros Rezső, Varga Károly, Mezősi Gábor, Csirik János és Hernádi Klára.


Dékánjaink közül kilenc a matematika, öt a biológia, öt a fizika, hét a földrajz, hét a kémia és kettő az informatika tudományának (volt) nemzetközileg elismert, kimagasló művelője.


A 60 tagú professzori kar méltó utóduk, hiszen közülük tizenketten tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, s többen részesültek a közelmúltban Széchenyi-díjban. A közel 300 fős oktatói gárdából több, mint 220-an tudományos fokozattal rendelkeznek.

A Természettudományi és Informatikai Kar oktatási és kutatási tevékenységét tudományterületi alapon felosztotta intézetei között. Hét intézet működik, amelyek mindegyike részben önálló kutató és oktató intézetként is felfogható:


  • Biológia Intézet

  • Bolyai Intézet

  • Fizikai Intézet

  • Földrajzi és Földtudományi Intézet

  • Informatikai Intézet

  • Kémiai Intézet

  • Környezettudományi és Műszaki Intézet

A hallgatókról


A Szegedi Tudományegyetemnek több, mint harmincezer hallgatója van. Autonómiájuk legfontosabb szerve a Hallgatói Önkormányzat, melyet a hallgatók saját soraikból maguk választanak. Jelen vannak az egyes karokon és az intézmény legfőbb irányító szervében, a Szenátusban, ahol képviselik a hallgatók érdekeit.
A Minisztériumtól kapott keretből a rászorulókat szociális, az arra érdemeseket tanulmányi alapon támogatják. Segítséget nyújtanak a hallgatók kutatási tevékenységének finanszírozásához, valamint kulturális és sportrendezvények lebonyolításához.


A hallgatókat az egyetemen belül és kívül is gazdag kulturális programkínálat várja. A JATE Klub - mely nevét az egyetem integrációja után is megőrizte - egész évben működik. Az egyetemnek saját amatőr színháza, néptáncegyüttese és énekkara van. A városi színházak, mozik, klubok, éttermek, strandok, parkok és sportpályák változatos lehetőséget biztosítanak a szórakozásra.


A városról és az egyetemről


Szeged a Dél-Alföld kulturális és gazdasági központja, közel 180 ezer polgárral. Virágzó iskolaváros, ahol a Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb oktatási intézmény.

Az SZTE tizenkét karból áll: állam- és jogtudományi, általános orvosi, fogorvosi, bölcsészettudományi, egészségtudományi és szociális képzési, mérnöki, gyógyszerésztudományi, gazdaságtudományi, mezőgazdasági, pedagógusképző, zeneművészeti, valamint természettudományi és informatikai. Az egyetem diplomáit és képzését a Magyar Akkreditációs Bizottság és az Európai Rektori Konferencia nemzetközi mértékben is igen jónak minősítette. Az immár harmadik alkalommal elkészült nemzetközi felmérés szerint pedig a Szegedi Tudományegyetem továbbra is előkelő helyen áll a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában.


A Shanghai Jiao Tong Egyetem 2002 óta évente készülő értékelésében a világ vezető 500 felsőoktatási intézménye közé a szegedi mellett ismét csupán egyetlen magyar került, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az Európai egyetemek rangsorában csak az SZTE került be a legjobb 100-ba. Ilyen előkelő helyezést más magyar egyetem nem ért el, és Közép-Kelet-Európa felsőoktatási intézményei közül is csak egy, a prágai Károly Egyetem.

Az Egyetemi Könyvtár a régió legjelentősebb általános gyűjtőkörű tudományos könyvtára, másfél millió könyvvel, folyóirattal és egyéb dokumentummal. Itt működik az ország legmodernebb, nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódóegyetemi könyvtári számítógépes adatbázisa. 2004-ben megnyílt az új központi épület (József Attila Tanulmányi és Információs Központ - SZTE TIK), melyben európai szintű egységek várják a hallgatókat.


Bővebb felvilágosítás a Kar honlapján (www.sci.u-szeged.hu) olvasható, de az SZTE TTIK Tanulmányi Osztályán is lehet érdeklődni.

Nyílt nap: 2016. január 16.

A Természettudományi és Informatikai Kar címe: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.

A Tanulmányi Osztály telefonszáma: (62) 544-172, 544-203, 544-507.
E-mail: ttkto@sci.u-szeged.hu

 

Képgaléria

12.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 25.
    18:00 - 20:00
    Tari Annamária az X, Y és Z generációk legnagyobb hazai szakértői közé tartozik. Gyakran ír és ad elő az információs kor ránk gyakorolt hatásairól, és arról, hogy miként változtatja meg a technikai fejlődés a külső világunk után a belső világunkat is. Előadásának témája borzasztóan aktuális: az internetes zaklatás, megfélemlítés (bullying) egyre többeket érintő probléma. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 2.
    18:00 - 20:00
    A nagysikerű Pedagógiai esték c. sorozatunk 2017-es őszi évadának egyik legérdekesebb előadását egészen biztosan dr. Bánki György pszichiáter hozza el a Mentor(h)áló és az IH közös színpadára. "Az önigazolás mindig leselkedik ránk, mint az ördög egyik alkuja, hogy rosszul bánjunk egymással, vagy káros módon azonosuljunk a csoportjaink, a fantáziált társadalmi közegeink tévedéseivel, miközben erkölcsösnek és igaznak is érezzük magunkat." Dr. Bánki György pszichiáter már régóta publikál cikkeket közéleti témákban, lélektani szemszögből elemez társadalmi kérdéseket. Első könyve napjaink egy leggyakoribb lelki zavaráról, a nárcizmusról szól. Mostani előadása és annak témája is rendkívüli érdeklődésre számíthat: az önbecsülés, az önkép, az önigazolás jelen van mindennapjainkban, valamennyiünk életét meghatározza, így fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 16.
    18:00 - 20:00
    Görög Ibolya 1987-től 1999-ig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Főosztályán. 1992-től mint protokollfőnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. Elméleti felkészültségét jelenleg a viselkedéskultúráról, a protokollról, a rendezvényszervezésről tartott előadásokon, írásokban hasznosítja, melyekben megosztja közönségével a számos próbán szerzett gyakorlati tapasztalatait is. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 17.
    18:00 - 20:00
    Benedek Tibor neve egybeforr a hazai vízilabdázás legújabb hőskorával – háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző, 2013-tól 2016. december 31-ig a férfi válogatott szövetségi kapitánya. Előadásából most kiderül, mi a győzelem ára egy játékos és egy edző szemszögéből. Benedek Tibor saját történeteit és tapasztalatait meséli majd el arra vonatkozóan, hogy mit tanulhat az ember a sportból, hogyan érdemes a gyerekeket és a fiatalokat a sport irányába terelni, mik a kilátásai Magyarországon a profi sportolóknak. Szó lesz sikerről és kudarcról, azok megéléséről és kezeléséről, valamint a sikeres csapatmunka titkairól. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 24.
    18:00 - 20:00
    Dr. Sándor Klára nyelvész, társadalomkutató az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. Nemrégiben végzett izgalmas nyomozásának legfontosabb eredményeit mutatja be művelődéstörténeti előadásában: tényleg Mátyás udvarában találták volna ki a székely betűket? Ha mégsem, milyen szerepe volt Mátyás udvarának a székely írás kultuszának megteremtésében? Honnan ismerték egyáltalán Budán a székely ábécét? Az előadó természetesen válaszol a résztvevők legfontosabb kérdéseire: miért székely írás? Miért nem rovásírás? Milyen gyökerekre vezethető vissza? Hun? Szkíta? Netán magyar vagy székely találmány? Mikor keletkezett a legkorábbi emlék? Hol kerültek elő székely írással írt emlékek? Hogyan alakult át a székely írás szerepe a 16. századtól, miért becsülték nagyra a 17–18. század neves magyar tudósai? Igazi kultúrtörténeti csemege és remek előadó vár ránk! További részletek: www.pedagogiaiestek.hu

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus