SZTE Info

Kiemelt_ELI

Munkára fogták a kutatók az ELI-ALPS lézernyalábjait

Megkezdték a kísérleteket az első külföldi kutatócsoportok a szegedi lézeres kutatóintézetben – adta hírül a hazai és a nemzetközi sajtó. Az ELI-ALPS lézerközpontban történtek hátterének a megvilágítására három, a szegedi egyetemhez is kötődő fizikust – Osvay Károlyt, Pálinkás Józsefet és Szabó Gábort – kértünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Világszínvonalú az ELI-ALPS. A lézerfizika területén nincs másik, hasonló felszereltségű kutatóközpont. A szegedi Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source a tudomány legkülönbözőbb területein dolgozó kutatókat vár.

 

IMG_4256

 

Vita a „legek”-ről


„Svájci és görög kutatócsoportok az első külföldi felhasználók a szegedi lézerközpontban. A kísérletek új alkalmazások kifejlesztését alapozhatják meg az orvostudomány, a biológia, a gyógyszertudomány területén” – hangzott el az ELI-ALPS lézerközpontban 2018. február 12-én tartott sajtótájékoztatón.


IMG_4121

 

Az ELI felhasználói berendezés, amelynek fő feladata, hogy lézernyalábokat és egyéb feltételeket biztosítson, így az Európából és más földrészekről érkező kutatói igényeket szolgálja a fizikától kezdve a biológián át a kémiáig, a tudomány számos területén – fogalmazott Pálinkás József. Az egykor a szegedi egyetemen diplomázó fizikustól, majd az MTA elnöki tisztét is betöltő akadémikustól, az ELI-ALPS tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökétől azt kértük, érzékeltesse az ELI-történet legújabb fordulópontjának a jelentőségét.

 

Milyen értelemben nevezhető az ELI a világ legnagyobb lézerének? Korábban erről a kérdésről vita alakult ki – tudtuk meg Szabó Gábor lézerfizikustól. Az SZTE rektorának álláspontja szerint jó dolog, ha az ELI-beli a „világ legnagyobb lézere”, de ennél sokkal fontosabb, hogy „a világ leghasználhatóbb és a legjobban kihasznált lézere” legyen.


IMG_4117

 

Mit tudnak a szegedi lézerek?A svájci csoport által használt HR1 lézerünk az általuk otthon vagy máshol használható hasonló berendezésnél százszor több impulzust tudnak használni másodpercenként. Olyan kísérletet végeznek, amelyhez sok adat kell. Így aztán a szegedi lézerrel feleannyi idő alatt el tudják végezni a méréseket, mint ahogy az eddigi berendezésekkel eddig lehetett volna. A görög csoport a középinfravörös lézerünket használja – paramétereivel világújdonság: a 3 mikron körüli tartománya unikális. Ennek köszönhetően kísérletükkel egy új mérési eljárás használhatóságát képesek bizonyítani – sorolta Osvay Károly, aki a szegedi egyetem oktatójaként és kutatójaként lett az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója.


IMG_4160

 

Az első fecskék


– Az első fecskék tevékenysége arról szól, amiért megépült az ELI – értékelte a történteket Szabó Gábor professzor. – Az ELI nem a lézerfizikusok és nem a szegedi kutatók „óriási játszótere”, hanem a felhasználóké – fogalmazott mosolyogva az szegedi lézerközpont megépítése egyik ötletgazdájaként is emlegetett akadémikus.

 

A két első mérés két olyan kísérlet, amelyet az ELI-től függetlenül terveztek meg.

 

A szegedi első lézerberendezések éles tesztjeként is szolgált a két kutatócsoport eddigi munkája – fogalmazott Osvay Károly. Az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója elmondta: a külföldi kutatók jelenléte mérföldkőnek számít a külső felhasználók szakmai fogadására való felkészülésben.

 

Mire használta a zürichi műszaki egyetem, az ETH kutatócsoportja az ELI-ALPS úgynevezett HR1, vagyis nagy ismétlési frekvenciájú lézerét?

A Hans Jakob Wörner professzor által vezetett csapat „előállította nemesgázokban az első magasharmonikus spektrumot, amely attoszekundumos impulzusok jelenlétére utal. A folyamat során egy infravörös lézerimpulzust nemesgázzal töltött gázcellába vagy gázsugárba fókuszálnak, ezzel megváltoztatva a fény jellegzetes paramétereit, magasabb frekvenciájú impulzusokat létrehozva. A kutatási projekt keretében a létrehozott magasharmonikus impulzusokkal folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatokat vizsgálnak majd a továbbiakban” – összegzett az ELI-ALPS sajtóközleménye.

 

– Mi a sugárzás hatása az élő szervezetre? Az e kérdésre adott válaszhoz vezethet el az ELI-ben elkezdett kísérlet – összegezte Pálinkás József a svájciak munkáját.


IMG_4181

 

Az ELI középinfravörös lézerével milyen kísérleteket végeztek a görög kutatók?

„A kutatóintézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban a szegedi kutatóintézet és a görög szervezet, a F.O.R.T.H., azaz a Foundation for Research and Technology – Hellas kutatói. A harmonikuskeltési folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erős terű fizikát és a kvantumoptikát” – magyarázták a sajtótájékoztatón.

 

A szegedi ELI-ben jelenleg három lézer várja a kutatókat. Idén további két és fél, jövőre ugyancsak két és fél berendezés érkezik Szegedre. Az így teljessé váló ELI-ALPS rendszerében a tesztelés időszakában még nem teljeskörű a szolgáltatás – pontosított Osvay Károly. Elmondta: a leendő konzorciumi időszakban az alapkutatást végző felhasználók ingyen használhatják a berendezéseket, de vállalniuk kell, hogy az itt elért eredményeiket publikálják. – A lézereinket reggel 8 órakor bekapcsoljuk, a méréseket 9 órakor lehet elkezdeni. Egy-egy munkanap máris este 8-10 óráig tart – engedett bepillantást az ELI hétköznapjaiba Osvay Károly.

 

 

Konzorcium a fenntartásért


2019 végre minden minden lézerünk „akcióba lép”. Azt követően 10-15 éven keresztül, egységes csapatként tudjunk működtetni ezt a világszínvonalú struktúrát – húzta alá Osvay Károly. A szegedi fizikus szerint a többi lézerberendezés megérkezése után, várhatóan 4-5 esztendő múlva évi 80-90 kísérletet végeznek a kutatók az ELI-ben.

 

IMG_4205


Jórészt európai uniós forrásokból épült, mert Európának és a világnak készült az ELI-ALPS kutatóközpont.

 

– Az ELI olyan tudományos berendezésnek tekintendő, amelynek működtetéséhez és felügyeletéhez a 2015-ben létrejött NKFI Hivatalban adott a szaktudás és kapcsolatrendszer – fogalmazott Pálinkás József. Emlékeztetett: az Amerikai Egyesült Államokban nemrégiben megjelent egy tanulmány, amely sürgeti, hogy a lézer-kutatások terén az ELI-hez hasonló tudományos infrastruktúrát hozzanak lére.

 

„A nemzetközi ELI konzorcium tagjai – a cseh, a román és a magyar kutatóintézet – 2017 decemberében állapodtak meg arról, hogy közösen pályáznak az Európai Kutatási Konzorcium jogi státusra” – derült ki a sajtótájékoztatón. Ez megkönnyíti „a külső felhasználók, külföldi kutatócsoportok bekapcsolódását az infrastruktúra hosszú távú fenntartásába.”


IMG_4221

 

– Alapkutatásokat szolgáló berendezés az ELI. A létrejöttét szabályozó szerződés rögzíti, hogy kapacitásának legfeljebb 5 százalékát használhatja piaci célokra. Tehát központi és uniós költségvetési forrásokat igényel az ELI-ALPS működtetése – magyarázta Pálinkás József. – A lézerközpont körül azonban – reményeink szerint – kiépül egy olyan céghálózat, amely az itt dolgozó kutatók számára készít berendezéseket. Ez a tevékenység a gazdaság más területei számára is vonzó lehet – nézett a jövőbe NKFIH elnöke

.

„A szegedi lézerközpont fenntartási költségének jelentős részét a kutatási kapacitásokból részesedni kívánó, emiatt a konzorciumhoz társuló országok tagdíjaiból fedezik a jövőben” – hangzott el a sajtótájékoztatón. „A kutatóintézet megvalósításának második fázisa 40,052 milliárd forint támogatási összeget igényel, melynek 85%-át az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

 

Az ELI lézerkutatási infrastruktúrák hálózatának a része a szegedi ELI-ALPS, a csehországi ELI-BL és a romániai ELI-NP. A három berendezésnek majd együtt kell európai infrastruktúrává válnia – hangsúlyozta Pálinkás József. – A három ELI-t magába foglaló ELI-DC felállásáig, várhatóan 2019-ig, a magyar állam fedezi a szegedi lézerkutató működési költségeit. A teljes működés 2,5-3 milliárd forintot jelent.

 

 

A magyar kutatók esélyei


AZ ELI-k közül a szegedi az első, ahol már kísérleteket végeznek. Ehhez hasonló készültségi szint a romániai partnereknél 2019 közepére-végre várható, a prágaiak 2018 végén fogadják az első külső kísérletező csoportot – érzékeltette Osvay Károly a szegedi előny nagyságát.


IMG_4235

 

A magyar kormány diplomáciai feladata, hogy a világszerte ismertté váljon az ELI-ben rejlő kutatási lehetőség. Ugyanakkor az NKFIH feladata, hogy ösztönözze a hazai tudósokat az európai kutatási infrastruktúra igénybe vételére.

 

– Annak érdekében, hogy a szegedi ELI lézeres kutatóintézet vonzó legyen a nemzetközi kutatói közösség számára, erős magyar kutatócsoportokra is szükség van – kezdte érvelését Pálinkás József, mikor fölhívta a figyelmet: az NKFI Hivatal az „ELI-hez kapcsolódó, elsősorban kísérleti kutatások Nemzeti Program” címmel 1 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a magyar kutatók támogatására. A Nemzeti Kiválósági Programnak az ELI-hez kapcsolódó felhívására 2018. február 28-ig lehet pályázni. –Várhatóan magyar és nemzetközi intézmények közötti kutatói együttműködéseket is támogatunk ebből a forrásból. A pályázat nyerteseitől elsősorban tudományos felhasználói kísérleteket várunk. Ez magába foglalhatja olyan eszközök kifejlesztését, amelyek szorosan kapcsolódnak az ELI alapkutatás-küldetéséhez.


IMG_4241

 

Az úgynevezett „nyalábidőért”, azaz az ELI-ALPS berendezéseinek a használatáért 2019-től a magyar kutatóknak is versenyezniük kell, a többi ország kutatóihoz hasonlóan. Ezeket a pályázatokat is egy tudományos bizottsághoz kell majd benyújtaniuk.

 

IMG_4248

 

Mit profitálhat a Szegedi Tudományegyetem az ELI működéséből, az ott dolgozó kutatócsoportok jelenlététől?Stratégiai partnere az SZTE az ELI-nek. Az együttműködésünk szoros, kölcsönösen előnyös. Ha körülnézünk az ELI munkatársai között, akkor zömük a szegedi egyetemen diplomázott és dolgozott – Osvay Károllyal az élen. Az ELI-vel élő a megállapodásunk arról, hogy az SZTE Fizikus Doktori Iskolába jelentkező doktoranduszaik lényeges kedvezményekben részesülnek, mert – többek között – előadásokat tartanak - emlékeztetett Szabó Gábor rektor. – Lényegesnek tartom, hogy az SZTE azon törekvésében, hogy a fizika oktatás nemzetközi színvonalát növeljük, támaszunk az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Vajda Tamás történész (SZTE Egyetemi Levéltár) előadása: A szegedi egyetem díszdoktora: Glattfelder Gyula csanádi püspök
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    A kiállítást megnyitja Kecskés László, közreműködik Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész.
  • szeptember 19.
    19:00 - 20:00