SZTE Info

IMG_7581

Szegedi kutató Stephen Hawking munkájáról

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A dél-angliai Portsmouthban dolgoztam 2003 őszén, az egyetem Kozmológiai és Gravitációs Intézetében. Az ottani kutatócsoport néhány kutatójával együtt vettünk részt egy kisebb konferencián Cambridge-ben, ekkor láttam először Stephen Hawking-ot. A kerekesszékében ült, a nővér szigorúan őrizte. Nagyon barátságosan nézelődött, kereste a szemkontaktust, de a betegségéből kifolyólag csak igen körülményesen lehetett vele kommunikálni. Néhányan megpróbálták, nehézkesen ment. Már akkor is egy élő legenda volt. PhD hallgató koromban az ő könyvéből tanultam az általános relativitáselméletet. Másodszor 2004-ben, a Dublinban megrendezett GR17 (a 17. Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Konferencián) láttam személyesen. Hawking hatalmas érdeklődés közepette itt jelentette be, hogy elveszített egy fogadást, tévedett egy korábbi állításában, miszerint a fekete lyuk elnyel minden információt – emlékezett vissza Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára, aki kutatómunkájában a gravitációs hullámokat, fekete lyukakat és az Univerzum fejlődését vizsgálja. Fekete lyukakkal kapcsolatos kutatásai során már alkalmazta Hawking termodinamikai megfontolásait, a Bekenstein-Hawking entrópiát és a Hawking-hőmérsékletet.


– Kétségkívül ő volt az egyik legfigyelemreméltóbb elme és legszínesebb személyiség a modern gravitációelméletben. A fekete lyukak és az univerzum kérdéseivel foglalkozott, igen magas technikai szinten, így munkái csak megfelelő szakmai tudás birtokában érthetők. A nagyközönséget tudománynépszerűsítő munkásságán túl az az ellentét is megfoghatta, hogy az Univerzum lényeges kérdései foglalkoztatták, miközben fogoly volt saját testében. Betegsége rákényszerítette, hogy tömör legyen, csak akkor beszéljen, ha tényleg van mondanivalója – magyarázta a szegedi kutató, aki összefoglaló cikket is írt a Csillagászat.hu tudományos internetes újságba Hawking munkásságáról. Értékelése szerint a (a James M. Bardeen-nal és Brandon Carter-rel közösen kidolgozott) feketelyuk-mechanika mellett Hawking igen fontos eredménye, hogy a fekete lyukak kialakulása és az Ősrobbanás nem szimmetriafüggő, hanem általános jelenségek (a Roger Penrose-zal együtt kidolgozott szingularitás-tételek értelmében). Legjelentősebb eredménye viszont a mikrovilágot kvantumosan és a gravitációt téridő-görbületként felfogó világképek kombinációjából levezetett Hawking-sugárzás, melynek következménye, hogy a fekete lyuk tömege csökken, végül teljesen „elpárolog”.


A tudós életével kapcsolatban számos érdekesség ismert: születésének és halálának dátuma is a tudománytörténethez köthető. 1942. január 8-án született Oxfordban, Galilei halálának 300. évfordulóján, erről Hawking többször is büszkén tett említést. Halálának napja (március 14., ez egyben a nemzetközi π-nap is) Albert Einstein születésnapjára esik és mindkét tudós 76 évet élt. Lehetségesnek tartotta a földönkívüli intelligens életformák létezését. Elméletei a tudás határait feszegették: a fekete lyukak kapcsán egy ideig azt a nézetet képviselte, hogy azok egyirányú átjárók lehetnek más univerzumokba, igaz ezt később visszavonta. Bevezette az imaginárius idő fogalmát, hogy illusztrálja, nincs értelme arról beszélni, mi volt az Ősrobbanás előtt. Az időutazás híveit letörte, amikor kifejtette, hogy miért nem lehetséges a múltba utazni. Legfőbb célja az einsteini gravitációelmélet szabályainak összeegyeztetése volt az attól markánsan eltérő szabályokkal működő kvantumfizikával. Amikor a kutatóknak sikerül a két területet egyetlen közös elméletbe foglalni, az lesz a „Mindenség elmélete”. Hawking tette meg ebbe az irányba az első jelentős lépést.

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 22.
    10:00 - 16:00
    A Hispanisztika Tanszék negyedik alkalommal szervezi meg Módszertani Továbbképző Napot gyakorló és leendő spanyol tanárok számára. Az idei év témája az élményalapú pedagógia és az új technológiák spanyol órákon történő alkalmazása lesz, gyakorlati műhelymunkák keretében. Részletek: http://hispanisztikaszeged.hu/?page_id=19. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1896103954029215/
  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.