_MG_1054

Megérkezett az első két lézerberendezés az ELI-ALPS kutatóközpontba

Az első két lézerberendezés már itt van, a harmadik októberben érkezik az ELI-ALPS épületkomplexumába. Az első kutatócsoport négy hónap múlva kezdheti a kísérletezést és mérést. A szegedi lézerközpont egyedülálló eszközeinek használata áttörést hozhat a kutatás módszertanában és több tudományágban is.

Pormentes „tisztatérben” fehér „szkafanderbe” öltözött szerelők rakják össze az ELI-ALPS kutatóközpontba megérkezett első két lézerberendezés darabjait. A terahertzes és a közép-infravörös lézerrendszer 2017 szeptemberének második hetében érkezett Szegedre. Az ELI-ALPS számára tervezett két különleges berendezés tudományos jelentőségét is ecsetelték a 2017. szeptember 19-i sajtótájékoztatón.


_MG_1021

 

Benépesül az tudomány új szegedi fellegvára


– Határidőn és költségvetésen belül sikerül teljesítenünk a 2011-ben kezdődött munkát. Az ELI-ALPS épületkomplexum 2017. májusi átadása után az kutatóközpont mintegy 160 munkatársa nyáron beköltözött, szeptemberben pedig megérkezett az első két lézerberendezés is. E különleges, az ELI-ALPS igényei szerint tervezett készülékek összeszerelése 2017. szeptember 18-án elkezdődött, miután a lézerrendszereket munkatársaink temperálták – közölte a sajtó munkatársaival Lehrner Lóránt. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: két hét múlva megérkezik Szegedre a harmadik, az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézer is. A szegedi lézerközpontban várhatóan összesen közel kétszáz kutató és doktorandusz dolgozik majd, nyújt szolgáltatást a vendég kutatóknak.


_MG_1003


Az első két berendezés közös jellemzője, hogy ezeken a hullámhossz-tartományokon korábban nem létezett elérhető lézer – tudtuk meg Osvay Károlytól. Az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója, az SZTE professzora a berendezéseket egy olyan különleges fúróberendezéshez hasonlította, amelyekkel eddig elérhetetlen mélységből nyerhetnének kőolajat az égő arany kutatói.


– Olyan eszközöket kapunk a kezünkbe, amelyek segítségével a tudomány eddig nem ismert mélységeire fúrhatunk, s hozhatunk a felszínre tudást – fogalmazott Osvay Károly, aki szerint a lézerberendezéseik önmagukban is támogatják új tudományos eredmények születését. Az ezekkel az eszközökkel végzett alapkutatások vezetnek majd az alkalmazás különböző lehetőségeihez.


 

A PTE is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS sikeréhez


A terahertzes hullámokról az utóbbi évtizedben egyre többször hallhat a szélesebb nyilvánosság is. Ebben a hullámhossz-tartományban működnek például azok a test-szkennerek, amelyeket a repülőtereken vagy a határátkelőhelyeken is használnak – hozta mindennapjainkhoz közelebb az ELI-ALPS egyik újdonságát Osvay Károly.


_MG_1035-2


A mi terahertzes forrásunk impulzusüzemű. Ez azt jelenti, hogy nem működik folyamatosan, hanem impulzusonként nagyintenzitású elektromágneses teret hoz létre. Segítségével új és egyedi kutatási eszközünk lesz, ami a nanotudomány és a kémiai reakciók dinamikája területén nyithat új távlatokat. Például új nanoanyagok, a „közéletben” is használható új anyagok, új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet. Láthatatlan vagy kevésbé látható veszélyes, például radioaktív anyagokat, vagy drogokat úgy mutathat ki járművekben, hogy azokat ki kellene nyitni – hozott egy gyakorlati példát a lézerek ezen típusának a hasznosságára Osvay Károly.


A nagyintenzitású terahertzes források kifejlesztése és használata terén világszerte az egyik vezető intézet a Pécsi Tudományegyetem. A PTE-vel kötött kutatás-fejlesztési megbízás értelmében két terahertzes forrást terveznek, fejlesztenek és helyeznek üzembe Szegeden. Az egyik berendezés már megérkezett. A másikat 2018-ban szállítják. Így válik teljessé az ELI-ALPS terahertzes laboratóriuma. Ezzel a terahertzes hullámokat részecskegyorsításra is tudják majd használni a kutatók. A PTE azzal is hozzájárul a szegedi ELI-ALPS kiépüléséhez, hogy megalkotják a laborberendezést, azaz – a lézerforrás mellett – a mérésekhez szükséges diagnosztikai és egyéb berendezéseket is. Ennek a K+F megbízásnak az értéke 853 millió forint.

 


Az első felhasználók között két európai team és az SZBK kutató-csoportja


A közép-infravörös lézerrendszert az ELI-ALPS kutatói francia és német szakemberekkel együtt tervezték meg. A francia Fastlite által vezetett és az ELI-ALPS részvételével végrehajtott közös kutatás-fejlesztési projekt értéke közel 492 millió forint.


_MG_1041


A biológusok, biofizikusok, vegyészek és gyógyszerészek számára új kutatási eszközt jelent a közép-infravörös lézerrendszer. Segítéségével molekulák, molekulaszerkezetek, rezgési és forgási szerkezetek, illetve azok dinamikája vizsgálható – magyarázta az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója. Elárulta: már két európai kutatócsoport is jelezte, hogy elsőként kívánja használni kísérleteihez ezt a különleges lézerrendszert. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja biológiai és biofizikai mintákat vizsgál majd az ELI-ALPS ezen berendezésével.


 

Az első lézersugár kibocsátásának napja: 2017. november 9.


– Lesz egy harmadik berendezésünk is: október első hetében érkezik az úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézerünk, amelynek végső helyszíni tesztje október végén várható – osztotta meg a kutatók örömét Osvay Károly. Ezt a berendezést a kutatók a felületfizika, a szilárdtest-, illetve az atomi és molekuláris tudományok terén használják majd.


_MG_1045


A három nagy lézerberendezést október végéig üzembe helyezik, novembertől már kísérleteznek a szegedi ELI kutatói.


Az szegedi lézeres kutatóközpontban 2017 novemberének második hetében nemzetközi konferenciát szerveznek. E program utolsó napja egyben az ELI-ALPS felhasználói konferenciájának első napja. Ekkorra, azaz 2017. november 9-re tervezik az első lézersugár kibocsátását az ELI-ALPS kutatóközpontban.

 


Az összlétszámot 9 impulzusüzemű lézer jelenti


– A három nagy lézerberendezés 2018-ban már működik, ezekkel dolgozhatnak a „baráti” felhasználók. Jénából érkezik majd az intézet attoszekundumos lézerberendezése. Közben az épületünk vákuum- és a hűtőrendszerét bővítenünk kell, hogy a további lézerek is munkába állhassanak – sorolta a tennivalókat Osvay Károly.


Az ELI-ALPS teljes felszereltségét akkor éri el, amikor már a kutatásfejlesztésben használatos összes, azaz mind a kilenc impulzusüzemű lézer működik. Ugyanakkor ennél jóval több lézer-berendezés dolgozik majd az épületben, hiszen például folyamatos üzemű lézerek nyújtanak majd segítséget a kísérletek beállításához.


A kutatási program minősége és újdonságtartalma alapján független szakmai grémium dönt arról, melyik team használhatja majd az ELI-ALPS berendezéseit. Egy-egy kutatócsoport 3-10 héten át hajthatja majd végre kísérleti programját.


_MG_1058


Az első kutatócsoport várhatóan 2018 januárjában használhatja kísérletezésre és mérésre az ELI-ALPS lézerberendezését. Évente körülbelül 90 kísérletet végezhet majd el az itt megforduló 350-400 kutató – becsülte meg kérésünkre Osvay Károly az ELI-ALPS körül várható mozgást.


 

Az SZTE oktatási programja is kötődik a szegedi lézerközponthoz


A Szegedi Tudományegyetem többféle módon is együttműködik az ELI-HU Nonprofit Kft.-vel. A kisebb volumenű, azaz 50-80 millió forint nagyságrendű közös projektekre példaként a plazmatükör, illetve a radiobiológiai kísérletek hátterének a kifejlesztését említett Osvay Károly.


_MG_1127


Az SZTE több laboratóriumában is „bérlőként” dolgoztak és dolgoznak a szegedi ELI kutatói. Eredményességüket mutatja az eddigi több mint 100 publikáció, az első néhány szabadalom. – Az SZTE által is preferált anyag- és a nanotudományban, a biológiában és gyógyszertudományban hozhat áttörést a szegedi lézerkutatóközpont berendezéseinek használata – véli az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatás-technológiai igazgatója.


Az ELI szenior kutatói az egyetemi oktatásba, a doktori képzésbe is bekapcsolódnak. Így, az SZTE hallgatóival foglalkozva képzik ki azokat a leendő munkatársaikat, akik képesek lesznek működtetni az ELI-ALPS jelenleg egyedülálló, ugyanakkor folyamatosan fejlesztendő lézerberendezéseit.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna



Korábban írtuk: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás


Az ELI-ALPS kutatóközpont avató ünnepségéről írtuk: Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma


Korábban írtuk: Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

Képgaléria

03.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

  • október 24.
    18:00 - 20:00
    Dr. Sándor Klára nyelvész, társadalomkutató az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. Nemrégiben végzett izgalmas nyomozásának legfontosabb eredményeit mutatja be művelődéstörténeti előadásában: tényleg Mátyás udvarában találták volna ki a székely betűket? Ha mégsem, milyen szerepe volt Mátyás udvarának a székely írás kultuszának megteremtésében? Honnan ismerték egyáltalán Budán a székely ábécét? Az előadó természetesen válaszol a résztvevők legfontosabb kérdéseire: miért székely írás? Miért nem rovásírás? Milyen gyökerekre vezethető vissza? Hun? Szkíta? Netán magyar vagy székely találmány? Mikor keletkezett a legkorábbi emlék? Hol kerültek elő székely írással írt emlékek? Hogyan alakult át a székely írás szerepe a 16. századtól, miért becsülték nagyra a 17–18. század neves magyar tudósai? Igazi kultúrtörténeti csemege és remek előadó vár ránk! További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 30.
    09:00 - 11:00

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus