SZTE Info

Kiemelt_makett_arviztabla_nyito

Az SZTE geográfusainak fénylő makettje napról napra mutatja a szegedi nagy árvíz pusztítását

Hogyan pusztította el Szegedet az 1879-es tiszai árvíz? Mit tettek és mit tehettek volna a katasztrófa elkerüléséért az elődök? Miért kihívás a mai geográfusok és vízügyesek számára a Tisza áradása? E kérdésekre is választ ad a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén felállított, az 1879-es szegedi nagy árvízhez vezető elöntéseket bemutató interaktív tábla.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hatalmas térképen a Tisza és a környező területek – az 1879-beli állapotok szerint. Az üvegre festett térképen fénnyel megvilágítható területek 8 lépésben mutatják be az elöntés történetét. A fényes térkép melletti magyarázó táblák is segítenek abban, hogy napról napra bemutatható legyen az 1878 decemberében kezdődő tiszai áradás, a 1879. március 12-én Szegedet is elpusztító katasztrófa története… Az interaktív táblát a Szegedi Tudományegyetem úgynevezett bölcsész kari épületének (Szeged, Egyetem utca 2.) egyik első szintjén, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karhoz tartozó Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék folyosóján Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár avatta fel.


Makett_MG_7013

 

A 2017. március 8-i avató ünnepségen megjelent oktatók és kutatók mellett a vízügyi szakemberek és az egyetemi hallgatók is tetszéssel fogadták a fénnyel megvilágítható szemléltető eszközt.

 

– A katasztrófa szinte megjósolható volt – jelenttette ki Kiss Tímea. Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense A szegedi nagy árvíz története című előadásában érzékletesen mutatta be a katasztrófához vezető – az 1854-es folyószabályozással kezdődő –, majd az 1878 decemberétől induló és egészen az 1879 őszéig tartó áradással záruló időszak téves és jó döntéseit.


Makett_KissT_MG_7035

 

A XIX században a folyók szabályozását kísérő gátépítés pontatlanságait katasztrofális méretűre nagyította, hogy a szűk mederbe szorított Tiszán nagy sebességgel vonult le az árhullám.

 

– Az 1879. március 5-én Szegedtől északra történt első gátszakadás után, szinte naponta történtek a további katasztrófák. A védművek nem bírták a nyomást és a Tisza végül teljesen körülvette Szegedet. Március 12-én hajnalban a város nyugati oldalán 25 öl széles résen özönlött be a víz, ami a régi Szeged teljes pusztulásához vezetett – mutatta a térképen is a kék színű növekvő területet a kutató.

 

A 70 ezer lakosú Szeged 1879. március 12-én reggelre víz alá került: például a Szentháromság utca körül 50 centis, de a város mélyebb területein 5 méter mély volt a víz. A pusztító áradásban 151 ember lelte halálát, több mint 5 ezer ház dőlt romba. Az épen maradt 270 épület között volt a ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának is otthont adó Dugonics tér 13. szám alatt akkoriban Főreáltanodaként funkcionáló épület.

 

– Az 1879 őszén induló újjáépítés kezdetén 1,5 millió köbméter földdel töltötték föl Szeged mélyebb részeit… – sorolta a számokat a geográfus.

 

A Kiss Tímea, Ágoston János és Priskin Zsolt által készített interaktív táblát és annak segítségével az 1879.es pusztító tiszai árvíz történetét az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén munkatársai a +36 62 343365 telefonszámra érkező és előzetes egyeztetés után szívesen bemutatják az érdeklődőknek.


Az 1879-es szegedi nagy árvíz története itt is olvasható.


Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 25.
    09:00 - 12:20
    A XXIV. Szent-Györgyi Napok programja az SZTE SZAKK-ETSZK rendezvénye. Köszöntőt mond Balogh Dénes (SZTE SZAKK). Előadás témák és előadók: Multiprofesszionális team szerepe a kardiológiai rehabilitációban - Bánfi Andrea (SZTE ETSZK ápoló hallgató); Újdonságok az elektrofiziológiai labor életében - Egervári Mária, Havasiné Magyar Ildikó, Schuck Nikolett, Rozgonyi Orsolya, Bajusz Éva, Szőkéné Szakáll Zita, Dr. Sághy László, Dr. Makai Attila, Prof. Dr. Forster Tamás (SZTE SZAKK II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ); A korai mobilizáció hatása a lélegeztetett betegekre - Őze Erzsébet (SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intéze); Intubálás nélküli videothoracoscopos tüdőműtétek - Igaz Márta (SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet); Felmaródás vagy nyomási fekély? - Kószó Lilla (SZTE ETSZK ápoló hallgató); Infekciókontroll a filmvásznon - Szél Borbála (SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály); Ápolói tanácsadás napjainkban, avagy Gondolatok a hozzátartozók ápolásban való részvételéről - Blanárné Terjéki Ilona (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza KórházRendelőintézet); Megszokott környezetben, nagyobb biztonságban? - Boros Edit, Dr. Balogh Zoltán (SZTE ETSZK Ápolási Tanszék – SE-ETK Ápolástudományi Tanszék); Izületvédelem szakdolgozóknak- Hogy ne mi legyünk a páciensek? - Sunyál Anna (SZTE SZAKK Ortopédiai Klinika Központi Fizioterápiás Oktatási Csoport); Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról - Adamik Ágnes (SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ); A dietetikus munkája a diabéteszes gyerekek táboroztatása során - Zsilák Katalin (SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Dietetikai Szolgálat); Érzelmi, lelki valamint egzisztenciális tényezők és a stroke kialakulása közötti kapcsolat vizsgálata - Dr. Molnárné Kertész Mária (SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Szociális Munkás Szolgálat); Ambuláns művészetterápiás csoport tapasztalatai képekben - Higyisánné Magyar Anikó (SZTE SZAKK Pszichiátriai Klinika); Hangulatfokozók ünnepi köntösben Halmainé Kiss Ilona, SZTE SZAKK Laboratóriumi Medicina Intézet; Minden perc és kéz számít - Buresch Györgyi (SZTE SZAKK Sürgősségi betegellátó Önálló Osztály).
  • november 25.
    09:00 - 12:30
    A SzeReTeD és partnerintézményei által szervezett program legfőbb célja, hogy a gyermekek és szüleik minél sokszínűbb formában átélhessék a kísérletezés és a felfedezés élményét. A rendezvényen diákok vezetésével kísérletezhetnek a résztvevők. Ezen a délelőttön az érdeklődők bepillanthatnak a diáklabor életébe, ezzel hozzájárulva a természettudományok kísérleti tapasztalatszerzésen alapuló népszerűsítéséhez.
  • november 25.
    15:00 - 20:00
    A Borok tudósai - tudósok borai című programsorozatot - az SZTE és az MTA SZAB védnökségével - hetedik alkalommal rendezi meg a Válogatás borszaküzlet, 22 borászat részvételével. A belépő díjas borkóstolós programra a szervezőnél lehet jelentkezni.