SZTE Info

kiemelt_olah_gyorgy

Elhunyt a Nobel-díjas Oláh György, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora

Díszdoktora, Klebelsberg Kunó-díjasa a szegedi egyetemnek a Nobel-díjjal, Corvin-lánccal, Széchenyi-nagydíjjal is kitüntetett Oláh György. Az Életem és a mágikus kémia című önéletrajz szerzőjét, a nemzetközi rangú Nobel-díjas kutatót nemcsak a kutatók gyászolják. Rendhagyó nekrológként Oláh Györgyről az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanárát, Pálinkó Istvánt kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– „A Life Of Magic Chemistry” címmel jelent meg Oláh György önéletrajza. Valóban a „mágikus kémia” volt az élete Oláh Györgynek?


OlahGy1_MG_6853


Az egész kémia volt az élete Oláh Györgynek – pontosított Pálinkó István, aki ösztöndíjasként 1996-1997 között Oláh György intézetében, Los Angelesben, a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC) dolgozott. A szegedi kutató emlékei szerint Oláh György találkozásukkor, a hetedik iksz táján is bámulatos szellemi frissességgel irányította a munkát. Sőt: életének szinte utolsó pillanatáig dolgozott. – Molnár Árpád, az SZTE Szerves Kémiai Tanszékét egykor vezető professzor, korábbi intézetvezető, aki 4 közös kötetet jegyez Oláh Györggyel még 2016 decemberében azért látogatta meg a Nobel-díjas kémikust, mert közös szakmai alapművük, a Hydrocarbon Chemistry 3. és bővített kiadásának utolsó simításait együtt végezték el. Ez a szakmai körökben nagyra értékelt könyv a szénhidrogének szerteágazó tulajdonságait és reakcióit mutatja be a szakma művelői és az ipar szereplői számára. Sőt mi több, Oláh Györgynek még 2017 januárjában is jelent meg tudományos közleménye a világ egyik vezető kémiai folyóiratában, a Journal of American Chemical Society-ban. Oláh György rendkívül termékeny kutató volt, nem is egy olyan éve volt, amelyben több mint ötven cikke jelent meg rangos szakmai lapokban.


OlahGy_MG_6850

 

A „karbokation kémiához való hozzájárulásáért” 1994-ben nyert el a Nobel-díjat Oláh György. A nemzetközi rangú kémikus ezt követően vette át a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének számító szegedi József Attila Tudományegyetemen a díszdoktori címet. Oláh György felfedezésének jelentősége az, hogy az eddig csak feltételezett karbokationok létét kísérletileg bizonyította és tulajdonságaikat vizsgálni tudta. A karbokationok sok kémiai folyamatban kulcsszereplők, köztük olyanokban is, amelyek mindennapjainkban is szerepet játszanak. Ilyen folyamat például a telített szénhidrogének izomerációja, amely szerepet játszik a benzin oktánszámának növelésében.

 

OlahGy_Palinko1_MG_6867

– Oláh György nem szerette a skatulyázást. Ő nem szerves kémikusként, hanem kémikusként határozta meg magát. Mindennel foglalkozott, amit a kémiában érdekesnek talált. Az ő Nobel-díjas kutatásaihoz, a karbokationok kémiájához is kötődött az egyik olyan témám, amin az amerikai ösztöndíjas időszakban, Oláh György intézetében dolgoztam – idézte a két évtizeddel ezelőtti időszakot Pálinkó István, aki 3 közös cikket jegyez Oláh Györggyel. – Ez a szám persze nem nagy ahhoz képest, hogy Oláh György gazdag életművének legalább 1500 cikk és több tucat könyv is része – említette a szegedi kutató. – Oláh Györgynek szenzációs olvasottsága, kiváló memóriája volt. Ismeretanyagát eredeti módon kombinálta, ebből az egyéni látásmódból származtak a döntő többségben a laboratóriumban is működő ötletei.

 

Másodszor 2002-ben jött Szegedre a Nobel-díjas tudós: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában a szuperelektrofilek kémiája témakörben tartott előadást. A nagy nemzetközi elismertségnek örvendő tudós harmadik látogatása alkalmával, 2003-ban vette át a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunó-díját, mert jelentősen hozzájárult a Tisza-parti universitas, az itteni eredmények megismertetéséhez. Akkor Oláh György úgy fogalmazott: „Büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem családjához tartozhatok.” A Nobel-díjas kutató valamennyi nyilvános szereplésén elismerően nyilatkozott a szegedi kutatók eredményeiről – például többször is az Életem és a mágikus kémia című, magyar nyelven is kiadott önéletrajzi könyvében.


OlahGy_Palinko_MG_6858

 

– Hetente tartott megbeszélést az Oláh-csoport. Ilyenkor 2-3 kutató beszámolt arról, éppen mi az a téma, amin dolgozik. A beszámoló kezdete után többnyire fél perccel Oláh György felállt és a fali táblát teleszórta az adott témához kötődő ötleteivel. Ilyenkor villámgyorsan beszáguldottuk a szerves kémia egészét! Az Oláh-féle heti 60 ötlet közül 30-ról a laborban dolgozó tudta, hogy nem fog működni. A maradék 30 ötletet azonban érdemes volt kipróbálni, és ezek közül legalább 10 működött is. Tehát hetente 10 használható Oláh-ötlet termékenyítette meg az ottani munkát, miközben sok kutatónak ennyi működő ötlete van egész életében – jellemezte az Oláh György vezette intézményben folyó munkát Pálinkó István professzor.

 

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán dolgozó szerves kémikusok közül több kutatóval is kiváló munkakapcsolatot ápolt Oláh György. Ezt a kapcsolathálót a tanszéket egykor vezető Bartók professzor kezdeményezte. Legelsőként Bucsi Imre docens, aztán Molnár Árpád, az SZTE jelenleg már nyugdíjas professzora került Amerikába, Oláh György intézetébe. Ők ketten alapozták meg Oláh Györggyel a szegedi kapcsolatot. Őket követően több szegedi fiatal kutatót is fogadott a Nobel-díjas tudós, így például Török Bélát is, aki ma az University of Massachusets professzora. Oláh György az SZTE Általános Orvostudományi Karával is jó kapcsolatokat alakított ki.

 

A kémia nemzetközi tudomány. Aki nem foglalkozik a külfölddel, az provinciális marad – jelentette ki Pálinkó István. – Így aztán a Nobel-díjas Oláh György nemzetközi szintű publikációkban is mérhető támogatása erősíti a Tisza-parti egyetem ismertségét és rangját. Felemelő, hogy egy Oláh György kaliberű tudós észrevette és figyelmével, támogatásával kitüntette a Szegedi Tudományegyetemet.


*

Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. A fővárosi Piarista Gimnáziumba kiváló humanista alapműveltségre tett szert. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán folytatott tanulmányokat, 1949-ben diplomázott. 1954-től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgató-helyetteseként nevéhez fűződött a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása. A szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait még Budapesten kezdte. Az 1956-os forradalom leverése után, decemberben családjával együtt elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. 1965-ben az Ohio állambeli Cleveland egyetemének tanára lett, majd a dél-kaliforniai egyetemre (USC) került, ahol 1977-től végzett kutatómunkát. 1991-től az USC Loker Szénhidrogén Kutatóintézet igazgatója volt. Az MTA 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. 2017. március 8-án Los Angeles-ben, Beverly Hillsi otthonában hunyt el.


 

Újszászi Ilona

Fotók: archív felvételek; Bobkó Anna


Oláh Györgyöt 1995-ben avatták a szegedi József Attila Tudományegyetem díszdoktorává. Az akkor készült 15 fotóból álló képgaléria itt elérhető.


A katalízis kapcsolta Szegedhez Oláh Györgyöt című, az SZTE TTIK honlapjáról elérhető, 2011-ben megjelent cikk itt olvasható.


"A Nobel-díj elnyerését követően az egész emberiséget érintő, a természetes nyersanyagok és energiahordozók apadását és a fokozott széndioxid-kibocsátást érintő problémák átfogó kezelésére alkalmas metanolgazdaság koncepcióján dolgozott" - olvasható a 2017. március 8-án elhunyt Oláh Györgyről az mta.hu oldalon közölt nekrológban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 25.
    09:00 - 12:20
    A XXIV. Szent-Györgyi Napok programja az SZTE SZAKK-ETSZK rendezvénye. Köszöntőt mond Balogh Dénes (SZTE SZAKK). Előadás témák és előadók: Multiprofesszionális team szerepe a kardiológiai rehabilitációban - Bánfi Andrea (SZTE ETSZK ápoló hallgató); Újdonságok az elektrofiziológiai labor életében - Egervári Mária, Havasiné Magyar Ildikó, Schuck Nikolett, Rozgonyi Orsolya, Bajusz Éva, Szőkéné Szakáll Zita, Dr. Sághy László, Dr. Makai Attila, Prof. Dr. Forster Tamás (SZTE SZAKK II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ); A korai mobilizáció hatása a lélegeztetett betegekre - Őze Erzsébet (SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intéze); Intubálás nélküli videothoracoscopos tüdőműtétek - Igaz Márta (SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet); Felmaródás vagy nyomási fekély? - Kószó Lilla (SZTE ETSZK ápoló hallgató); Infekciókontroll a filmvásznon - Szél Borbála (SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály); Ápolói tanácsadás napjainkban, avagy Gondolatok a hozzátartozók ápolásban való részvételéről - Blanárné Terjéki Ilona (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza KórházRendelőintézet); Megszokott környezetben, nagyobb biztonságban? - Boros Edit, Dr. Balogh Zoltán (SZTE ETSZK Ápolási Tanszék – SE-ETK Ápolástudományi Tanszék); Izületvédelem szakdolgozóknak- Hogy ne mi legyünk a páciensek? - Sunyál Anna (SZTE SZAKK Ortopédiai Klinika Központi Fizioterápiás Oktatási Csoport); Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról - Adamik Ágnes (SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ); A dietetikus munkája a diabéteszes gyerekek táboroztatása során - Zsilák Katalin (SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Dietetikai Szolgálat); Érzelmi, lelki valamint egzisztenciális tényezők és a stroke kialakulása közötti kapcsolat vizsgálata - Dr. Molnárné Kertész Mária (SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Szociális Munkás Szolgálat); Ambuláns művészetterápiás csoport tapasztalatai képekben - Higyisánné Magyar Anikó (SZTE SZAKK Pszichiátriai Klinika); Hangulatfokozók ünnepi köntösben Halmainé Kiss Ilona, SZTE SZAKK Laboratóriumi Medicina Intézet; Minden perc és kéz számít - Buresch Györgyi (SZTE SZAKK Sürgősségi betegellátó Önálló Osztály).
  • november 25.
    09:00 - 12:30
    A SzeReTeD és partnerintézményei által szervezett program legfőbb célja, hogy a gyermekek és szüleik minél sokszínűbb formában átélhessék a kísérletezés és a felfedezés élményét. A rendezvényen diákok vezetésével kísérletezhetnek a résztvevők. Ezen a délelőttön az érdeklődők bepillanthatnak a diáklabor életébe, ezzel hozzájárulva a természettudományok kísérleti tapasztalatszerzésen alapuló népszerűsítéséhez.
  • november 25.
    15:00 - 20:00
    A Borok tudósai - tudósok borai című programsorozatot - az SZTE és az MTA SZAB védnökségével - hetedik alkalommal rendezi meg a Válogatás borszaküzlet, 22 borászat részvételével. A belépő díjas borkóstolós programra a szervezőnél lehet jelentkezni.