A szegedi egyetem kémikusai rendezik a rangos XXXVII. Dynamic Days Europe konferenciát

A fizika, a matematika és a kémia neves kutatói a dinamika legidőszerűbb témaköreiről mutatják be friss eredményeiket a 2017. június 5-9. közötti XXXVII. Dynamic Days Europe konferencián. Az 1980-ban indult rangos nemzetközi programnak először ad otthont a Szegedi Tudományegyetem, ahol 5 nap alatt 56 posztert néz meg, 120 előadót hallgat meg a körülbelül 200 résztvevő.

„A Dynamics Days Europe konferenciát Szegedre hozzuk pünkösd után” – hallottuk a szakma határain túlmutató örömhírt szegedi tudományos körökben. A konferencia honlapjáról is kiderül: a fizikusok által alapított és a világ nagy egyetemein vendégeskedő konferencia-sorozat Magyarországra másodjára érkezik, ugyanis a programnak 1994-ben az ELTE adott otthont, 2017-ben pedig a Szegedi Tudományegyetemet kérték fel a házigazda szerepére.

 

– Hagyomány, hogy a szakma krémjéhez tartozó legnevesebb előadók plenáris ülésen ismertetik eredményeiket, míg több miniszimpózium ad helyet a részleteknek. Az idei program „szegedi ízét” az adja, hogy – tekintettel az SZTE erősségeire – a matematikusok és a kémikusok is hozzáteszik a maguk megállapításait a dinamikával kapcsolatos témákhoz – tudtuk meg a programok koordinálásában is aktív, Tóth Ágotától, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéket vezető egyetemi tanártól.

 

A „kémiai nemlineáris dinamikával” foglalkozó szegedi kutatócsoport mellett az alkalmazott matematikát művelő szegedi tudósok érdeme, hogy az SZTE rendezheti azt a tanácskozást, amelynek mintegy kétszáz résztvevője között megtaláljuk a világ minden kontinensének néhány képviselőjét. Szegeden „konferenciázik” például a fizikusok közül: Nigel Goldenfeld (University of Illinois), Joachim Peinke (University of Oldenburg), Antonio Politi (University of Aberdeen), Vicsek Tamás akadémikus (ELTE), a kaotikus dinamikával foglalkozó Tél Tamás (ELTE); a matematikusok közül Odo Diekmann (Universiteit Utrecht); a kémikusok közül Oliver Steinbock (Florida State University).

 

– Szinkronizálás, környezet, légkör, hálózat, áramlástan, járványok, alkalmazott matematika, kaotikus rendszerek, óceántudomány, robotmozgások – néhány kulcsszó az előadások címéből. Az induló alaptudománytól, a dinamikai rendszerek tárgyalásától az alkalmazásig, vagyis olyan gyakorlati kérdések megvitatásig is eljutunk majd, mint a drónok szinkronizálása, vagy az időjárás – sorolta a példákat az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára, Horváth Dezső arra a kérdésre válaszolva, miért különleges és érdekes ez a konferencia.

 

Az ELI-ALPS kutatóközpont nyújtotta lehetőségeket az uniós ERC és az MTA Lendület pályázatán is nyertes Janáky Csaba egyetemi adjunktus (SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék) mutatja be a nyitó napon, a szegedi Városháza dísztermében. A szegedi kutatók közül előadást tart még – többek között – a matematikus Krisztin Tibor és Röst Gergely, a vegyészek képviseletében Schuszter Gábor, aki a széndioxid-tárolással kapcsolatos alapkutatási eredményeit tárja a szakmai közvélemény elé.

 

Az SZTE ÁOK úgynevezett nagy oktatási épületében és az SZTE TTIK Bolyai épületében rendezett előadásokat követően Szeged nevezetességeivel ismerkednek a résztvevők.

 

„Nyitott asztal”, így nevezik azt a beszélgetős programot, amelyen – az elméleti fizikus Eckehard Schöll (Technicical University Berlin) – moderálásával a szakma „nagy öregjei” – így például a nők képviseletében Ulrike Feudel (University of Oldenburg) elméleti fizikus; a magyar származású Michael Ghil (UCLA), a föld- és óceántudományok professzora; a statisztikával foglalkozó Marek Kimmel (Rice University); a kémikus Kenneth Showalter (West Virginia University), a neves matematika és fizika professzor James Yorke (University of Maryland) – mondanak véleményt a dinamikai rendszerek, a dinamika tudományának a jövőjéről.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Képgaléria

10.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus