SZTE Info

fuveszkert

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Fokozottan védett növényfajokat szaporítanak” a Körös-Maros Nemzeti Park 160 hektárnyi területén – adta hírül a regionális sajtó, de a kormány.hu is. Mi e projekt célja?

– A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel –elmondta: a kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82 – ezen belül 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett – növényfaj között szerepel például a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya, a pusztai meténg.

 

A pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált – az ökológusok szerint. Miért fontos a 82 növényfajnak a visszatelepítése?

– A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága, az úgynevezett csernozjom talaj révén azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

 

– A visszatelepíteni tervezett 83 kiválasztott növény közül mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit sem tudnak a szakemberek – a hírek szerint. Így a telepítést komoly kutatómunka előzi meg. A Füvészkert munkatársainak mi a vállalt feladata?

Erről dióhéjban annyit, hogy a munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és – az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük. Ez az úgynevezett ex situ, azaz élőhelytől távoli szaporítás. A palántákat a kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt, 2021 végén 24 870, vagyis közel 25 ezer palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

 

– A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként. Ehhez hasonló feladatokat végzett-e már korábban is az SZTE Füvészkert?

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk a 2011 és 2012 közötti időszakban is. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, de számos fénykép is bizonyítja: a legtöbb tőlünk kikerülő növényfaj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. április 21.

mandity

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii],[iii]

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 19. 09:00 - 29. 19:00
    A Középiskolás Élettudományi Kutatótábor célja, hogy a diákok megismerjék a biológiával foglalkozó tudósok munkáját. KÉK a „Straub Örökség” Alapítvány programja. A KÉK 30 résztvevőjén kívül az élettudományok iránt érdeklődő szegedi diákok és tanárok, illetve az SZBK dolgozói szabadon látogathatják a 36 előadást. A KÉK otthona tizedik alkalommal is az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar több laboratóriuma, ahol az SZBK és az SZTE munkatársai foglalkoznak a tehetséges középiskolásokkal. További információ: www.u-szeged.hu
  • június 24.
    17:00 - 17:45
    Az SZTE Mentor(h)áló által a 2017 tavaszán szervezett programsorozat zárásaként Cakó Ferenc világhírű filmrendező-grafikust látják vendégül, aki a világon egyedülálló homokanimációs produkciójával érkezik Szegedre! A programon a részvétel ingyenes. További információ: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/cako-ferenc-homokanimacios-eloadasa-szegeden/ Az SZTE Mentor(h)áló rendezvénysora 2017 őszén folytatódik, további részletek: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/category/folyt-kov/programajanlo-2017/
  • *
    június 25.
    10:00 - 12:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 26. 09:00 - 28. 13:00
    Richard Shusterman (1949- ) a mai nemzetközi filozófia egyik legismertebb alakja, aki analitikus filozófusból R. Rorty hatására vált neopragmatista gondolkodóvá. Működési területe elsősorban az esztétika, ahol a klasszikus pragmatizmus legjelentősebb képviselője, John Dewey naturalista gondolatvilágára építve megteremtette a szomaesztétikát. Shusterman, a Florida Atlantic University tanszékvezető professzora mára nemzetközi mozgalommá tette a szomaesztétikát, melynek lényegét röviden a következőképpen foglalja össze: „A szomaesztétika a testet úgy tekinti, mint az érzéki-esztétikai élvezet (aiszthészisz) és a kreatív önformálás helyét. Mint az elméletet és a gyakorlatot egyaránt javító diszciplína, nem csupán a testre vonatkozó, absztrakt, diszkurzív tudásunk, hanem a megélt szomatikus tapasztalatunk és magatartásunk gazdagítását is célozza; arra törekszik, hogy fokozza mozdulataink megértését, hatékonyságát és szépségét, valamint javítsa azt a környezetet, amelyhez mozdulataink hozzájárulnak, és amelyből nyerik az energiájukat és a jelentőségüket." Felfogása szerint a társadalmat demokratizálni kell, amennyire csak lehetséges, és ebbe nála szervesen beletartozik a feminizmus támogatása is – hangsúlyozza a „The Soma as the Core of Aesthetics, Ethics and Politics konferencia szervezője, Krémer Sándor. Az SZTE BTK Filozófia tanszék egyetemi docense az érdeklődők figyelmébe ajánlja Richard Shusterman konferencia nyitó előadását, valamint a filozófus munkásságát bemutató, 2017. június 27-én (kedden) 17 órától vetített filmet. További információ: http://tiszatajonline.hu/?p=104964
  • június 26.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Sófi-ösztöndíjas volt vegyész hallgatójával, Gehér-Herczegh Tündével az SZTE közkapcsolati koordinátora, Újszászi Ilona újságíró beszélget. A Fiatal tehetségek Szegeden sorozat 53. programjának szervezője is a Közéleti Kávéház és az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány.