Matematikatanár

A képzési és kimeneti követelmények leírása
Tanterv: Matematikatanár MA Nappali
Tanterv: Matematikatanár MA Levelező

Ez a képzés mesterfokozatot és okleveles matematikatanári szakképzettséget ad. A jelenlegi képzési rendszerben ez a megfelelője a korábbi önálló, egyetemi szintű matematikatanári szaknak.


tanari_matematika_01


A mai többciklusú, lineáris felsőoktatási rendszer keretében tanári szakképzettség a tanári mesterszak elvégzésével szerezhető. A tanári mesterszakon belül kerülnek meghirdetésre az egyes - többek között a közoktatási tantárgyaknak megfelelő - szakképzettségek. A tanári mesterszak képzési ideje 2-5 félév attól függően, hogy egy vagy két szakképzettség megszerzése a cél, illetve hogy a jelentkező milyen korábbi végzettsége alapján kéri felvételét. Azok számára, akik valamely alapszak elvégzése után nyernek felvételt, és ez a tanári diploma lesz az első mesterképzésben szerzett végzettségük, kötelező két tanári szakképzettség egyidejű megszerzése. A tanári mesterképzés három fő képzési részből áll: a szakképzettségnek, illetve szakképzettségeknek megfelelő szakmai ismeretek, a pedagógiai-pszichológiai ismeretek megszerzése, valamint - ez új elem a tanárképzés hazai gyakorlatában - a közoktatási intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat.


A matematikatanári szakképzettség megszerzésére a képzési és kimeneti követelményekben rögzített feltételek mellett lehet jelentkezni. Első tanári szakképzettségként elsősorban azoknak ajánlott, akik a matematika alapszak tanári szakirányán végeztek, vagy pedig a hagyományos duális felsőoktatási rendszerben szereztek diplomát matematikus, alkalmazott matematikus szakon, illetve tanárképző főiskolán matematikatanári szakon. További szakképzettségként mindazok jelentkezhetnek, akik korábbi felsőoktatási tanulmányaik során legalább 50 kreditnyi matematika ismeretet szereztek.


A képzés célja matematikatanárok képzése, akik a közoktatás 5.-től 12. osztályáig matematikát taníthatnak, valamint közép és emelt szinten érettségiztethetnek. Képesek továbbá a tanulók speciális matematikai képességeit korán felismerni, a tehetséges tanulókat ösztönözni eredeti ötletek felvetésére a feladatok megoldása során. Ismerik és mindennapi munkájukba beépítik a matematikatanítással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. Képesek tanulmányaikat matematikadidaktikai területen doktori (PhD) képzésben folytatni.


A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia moduljában a cél olyan tanárok nevelése, akik képesek lépést tartani a tanulás-tanítás kutatásának hazai és nemzetközi eredményeivel, ezeket saját munkájukban értő módon hasznosítani tudják, a megszerzett tapasztalataikat szakmai fórumokon megosztják egymással. A tanítási készségek elsajátítását videós gyakorlatok, mikrotanítás és a legkorszerűbb információs-kommunikációs eszközökkel felszerelt tanteremben végzett munka segítik.


A matematikatanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésen belül a szakmai, szakmódszertani képzést az SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoportja (Bolyai Intézet) végzi, a pedagógia-pszichológiai ismeretek oktatásáért, illetve a szakmai gyakorlat megszervezéséért az SZTE BTK Neveléstudományi Intézete a felelős. A képzés nappali és levelező tagozaton is indul.


A Bolyai Intézetet 1921-ben alapította a matematikai analízis két világhírű mestere, Riesz Frigyes és Haar Alfréd. Az 1922-ben indult rangos nemzetközi Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratával, önálló tankönyv- és jegyzetkiadásával (Polygon Kiadó), didaktikai szakfolyóiratával (Polygon), a mintegy ötvenezer kötetes matematikai szakkönyvtárával és a 2003-ban létesült matematikai számítógépes kabinetjével a matematika oktatásának és kutatásának egyik legfontosabb magyarországi centruma.


Részletesebben: http://www.math.u-szeged.hu/acta, http://www.math.u-szeged.hu/polygon/.


A Bolyai Intézet hat tanszékből áll. A nagy elődök tevékenységét folytatva és bővítve a tanszékeken több mint 50 oktató dolgozik (44-en rendelkeznek tudományos fokozattal - közülük 9 a tudományok doktora és további 4 akadémikus). A hagyományosan közvetlen hallgató-oktató viszony lehetővé teszi, hogy a tehetséges hallgatók korán bekapcsolódhassanak a nemzetközi rangú kutatásba, a tudományos diákkör és a tanszéki szemináriumok munkájába, és - az utóbbi pár évben kiemelkedően sikeresen - a nemzetközi matematikai versenyzésbe. Hagyományosan minden negyedik évben a Bolyai Intézet rendezi meg a Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyt.


Részletesebben:
http://www.math.u-szeged.hu/~fodorf/tdk.html

http://www.math.u-szeged.hu/~rost/versenyek/versenyek.html.



Számos további adat is mutatja, hogy a nagy múltú Bolyai Intézet a jövő kihívásainak is megfelel; pl. állandóan új, korszerű választható tantárgyakkal bővül a képzési kínálat, évente több saját kiadású jegyzet lát napvilágot, és kiemelt helyen érdemel említést az Intézetben kifejlesztett WebMathematics Interactive (WMI) nyílt forráskódú matematikaoktató szoftver.


Részletesebben:
http://www.math.u-szeged.hu/polygon/jegyzet.htm, http://wmi.math.u-szeged.hu/.



Tanszékeinkről:

Algebra és Számelmélet Tanszék:

Miért a prímszámoktól függ a bankszámláink biztonsága, és mennyi idő alatt lehet
ötszáz jegyű prímszámot találni? Hogyan lehet "fej vagy írás" játékot játszani telefonon? Megoldhatók-e a kettőnél magasabb fokú egyenletek? Megszerkeszthető-e a derékszögű háromszög az egyik befogójának és az egyik hegyesszög felezőjének hosszából? Mi a kapcsolat a parallelepipedonok térfogata és a lineáris egyenletrendszerek között? Hogyan fejlődött a matematika az Óbabiloni Birodalom korától napjainkig? Egy zsonglőr "le tudja-e játszani" a 441 sorozatot (mint zenész a kottát)? A Tanszék által oktatott tárgyak - amelyekben sok más izgalmas kérdés mellett ezekre is választ kapnak hallgatóink - egyrészt alapozást nyújtanak más matematikai és informatikai tárgyak számára, másrészt közvetítik az elméleti és alkalmazott algebra és számelmélet legfontosabb, modern ismereteit.
A Tanszéken az univerzális algebra, a félcsoportelmélet és a hálóelmélet területén folyik kutatás. Két-három évente nemzetközi konferenciát is rendez a Tanszék ezekben a témákban.


Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék:

Az alkalmazott matematika a matematikai ismereteknek más területeken (pl. fizika, kémia, biológia, közgazdaságtan, informatika, stb.) történő felhasználásával foglalkozó ága a matematikának. A matematika mind szélesebb körű alkalmazhatóságának az alapja az a tény, hogy a matematika nyelvezete a legalkalmasabb bonyolult rendszerek viselkedésének tiszta formalizálására, azaz modellezésére. Egy matematikai modell általában változókat és a változók közötti kapcsolatokat leíró egyenleteket tartalmaz. A modellegyenletek számítógépes vizsgálatának elméleti alapja a numerikus matematika. Egy-egy modell megértéséhez gyakran a matematika több ágának felhasználására is szükség van. A matematika alkalmazásának számos sikertörténetét ismerhetik meg a hallgatók a különböző kurzusokon.


Az alkalmazott és tiszta matematika között nincs éles határvonal. Megjósolhatatlan, hogy egy ma még tiszta, teljesen alkalmazhatatlannak tartott matematikai eredmény mikor válik alkalmazhatóvá (pl. a kriptográfia alapjait jelentő számelméleti eredményeket 30 éve még mindenki tisztán elméleti érdekességnek tekintette). Másrészt viszont az egyre szélesebb körű alkalmazások új matematikai problémák megfogalmazását eredményezik, számos új kutatási irány létrejöttét motiválják.


Analízis Tanszék:

A Tanszék a függvényekről szóló tárgyakat oktatja. Az alapozó félévekben ez a differenciál- és integrálszámítást jelenti. Ez lehetővé teszi a függvények vizsgálatát (analízisét), amelynek során azt lehet megállapítani, milyen a függvény menete (pl. monotonitás, konvexitás), hol van szélsőértéke, és így tovább. Lehetőséget ad továbbá a különböző tudományokban alapvető fogalmak pontos megalkotására (pl. sebesség, gyorsulás, tehetetlenségi nyomaték, koncentráció, szaporodási ráta, termelés hatékonysága). Később sor kerül az erre alapuló, ezt továbbfejlesztő elméletekre, illetve az alkalmazott tárgyakra. Például, a differenciálegyenletes tárgyak az időben lejátszódó folyamatokat tárgyalják. Ennek megvilágítására megemlítjük a következő egyszerű kérdést, amit már az első foglalkozások során meg tudunk válaszolni: ha kézbe kapunk egy ismeretlen hőmérőt, és télen a meleg szobából kivisszük a szabadba, akkor hány különböző időpontban történő leolvasásból tudjuk megállapítani, hogy mekkora az állandónak feltételezett külső hőmérséklet, ha nincs időnk kivárni, amíg lehűl a hőmérő? Egy másik, kicsit komolyabb kérdés: milyen feltételeknek kell teljesülni a keresletre és kínálatra a piacon, hogy a kereskedés stabilis legyen?
A Tanszék kutatási területei: Fourier-sorok, approximációelmélet, differenciálegyenletek, funkcionálanalízis, a matematika oktatásának modern problémái.


Geometria Tanszék:

A geometria a tér tudománya. A tanszék óráin olyan kérdésekre kapnak választ hallgatóink, hogy miért éppen három dimenzióban élünk, miért lehetetlen torzításmentes térképet csinálni, mennyi lámpa kell egy zegzugos terem bevilágítására, hogyan kell a számítógéppel térbeli formákat rajzoltatni, vagy mennyi busz kell az optimális menetrendhez, és hogyan függ ez össze napjaink legmodernebb titkosítási eljárásaival.
Bár a geometriát már a görögök előtt is érdemben kutatták, ma is jelentős iramban fejlődő kutatási terület, hiszen például a fentebb leírt kérdések többsége még 60 éves sincs, az esetenként pedig még mindig nem teljesen ismert válaszok ennél is fiatalabbak.
A tanszéken folyó kutatások is a fentiekhez hasonló problémákat céloznak, amelyek között a jobban érdeklődő hallgatóink is megtalálják a képességeiknek megfelelő, érdekes, feldolgozni vagy kutatni való témákat.


Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék:

A halmazelméletet és matematikai logikát a matematika alapjainak is nevezik. Ezek adják azt a keretet, amiben a többi matematikai diszciplina tárgyalható. Emellett azt is vizsgálják, hogy ez a tárgyalás milyen módon történik, azaz gondolkodásunk milyen módon formalizálható. Olyan alapvető kérdések kerülnek megválaszolásra, mint hogy vannak-e a végtelennek különböző fokozatai; mi az, hogy valami kiszámítható; mechanizálható-e gondolkodásunk, pl. gyártható-e számítógép, ami mindent bebizonyít; igaz-e, ami bizonyítható, és bizonyítható-e, ami igaz; csak egyféle matematika (világ) létezik-e, vagy vannak lényegesen különböző modellek? Mint kiderül, a végtelennek igen gazdag hierarchiája van, de a végtelen nagyon meglepő dolgokat is produkálhat, például két különböző méretű gömb véges sok darabbal egymásba darabolható.


A tanszék kompetenciájába tartozik a kombinatorika és gráfelmélet oktatása is. Ezek közkedvelt, viszonylag fiatal matematikai diszciplinák amelyek az informatikában (algoritmusok, hálózatok, bonyolultságelmélet) is egyre fontosabb szerepet játszanak.


Sztochasztika Tanszék:

A sztochasztika a véletlen tömegjelenségek és folyamatok körében mutatkozó törvényszerűségek matematikai leírására és modellezésére szolgáló területek összefoglaló neve. Az ilyen irányú matematikai gondolkodás Pascal (1623--1662) és Fermat (1601--1665) 1654-ben lezajlott nevezetes levelezésével vette kezdetét. Az eredetileg sejtés vagy előrejelzés jelentésű sztochasztika szót Jacob Bernoulli (1654--1705) adaptálta az ógörögből "Ars conjectandi" (a sejtés művészete) című latin nyelvű művében, a szó melléknévi alakja mára a véletlen szinonímájává vált. Az ide tartozó fő tárgyakat a tanszék valószínűségszámítás, valószínűségelmélet, sztochasztikus folyamatok, információelmélet és matematikai statisztika néven tanítja. Már a bevezető kurzus magába foglalja a nagy számok törvényét és a véletlen értékek haranggörbe-szerű eloszlásának jelenségét, később a hallgató eljuthat például a Brown-mozgás matematikai leírásáig.


A tanszéki kutatások főleg a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika határeloszlásaira, valamint a statisztikus fizika és az ergodelmélet problémáira irányulnak.


SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézete jelentős kutatási és oktatási hagyományai inspiráló környezetet teremtenek a tanári pályára készülők számára. A magyar egyetemek közül itt a legrégibb és legerősebb az empirikus neveléstudományi kutatás, amely folyamatosan közvetlen kapcsolatban áll az iskolai gyakorlattal. Az iskolai oktatás eredményességének elemzése mellett az intézet munkatársai a képességek, a szociális kompetencia, a tanulás motivációs háttere fejlődését térképezik föl, eszközöket és módszereket dolgoznak ki a fejlődés segítésére óvodáskortól a középiskoláig, amelyek hatékonyságát és alkalmazhatóságát is alapos kutatómunkával támasztják alá.
Az Intézethez kötődő MTA SZTE Képességkutató Csoport elsősorban a gondolkodás és a képességek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos alapkutatásokhoz nyújt keretet. Az Oktatáselméleti Kutatócsoport az iskolai gyakorlathoz közvetlenül kötődő vizsgálatokat fogja össze. A tanárképzés mellett tanártovábbképzés is folyik, többek között a nagy elismertségre szert tett pedagógiai szakértő szakos szakirányú továbbképzés. A neveléstudomány iránt érdeklődő legtehetségesebb diákok további munkájának a Neveléstudományi Doktori Iskola ad teret.


További információ:
http://www.math.u-szeged.hu/

e-mail (Katonáné dr. Horváth Eszter egyetemi adjunktus):
horeszt@math.u-szeged.hu

Képgaléria

07.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus