Környezettan tanár

A képzési és kimeneti követelmények leírása
Tanterv: Környezettan tanár MA Nappali

Előzmények

A Szegedi Tudományegyetemen 1921 óta folyik magas szintű egyetemi képzés a természet- és társadalomtudományok területén.


Az interdiszciplináris környezettudomány oktatásának gyökerei az 1960-as évek végig nyúlnak vissza, majd az 1980-as már szervezett formában is megindult Szegeden a környezettudományi és környezetvédelmi képzés. Ezeket a kutatásokat a KÖTKORC (rnyezet- és Természettudományi Kutatási és OktatásiRegionális Centrum) fogta össze az akkori József Attila Tudományegyetem - a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 14 intézetének közreműködésével. A Centrumhoz később társult a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar és a Szegeden Működő kutatóintézetek (MTA Szegedi Biológiai Központ, Gabonatermesztési Kutatóintézet, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete). A centrum célja volt összefogni a környezettudományi (biológiai, földtani, földrajzi, kémiai, fizikai, stb.) kutatásokat valamint a környezettudományi és környezetvédelmi képzést.


A szervezett oktatás első fázisában a környezetvédelmi posztgraduális (4 féléves, második diplomát adó) képzés indult be. A képzés nagy érdeklődést váltott ki. Kezdetben évfolyamonként mintegy 100 fővel, de a követő években is jelentős számú hallgatóval folyt ez az oktatás.


A környezetvédelem tanár szak képzési protokollja országosan a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (ma SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) került kidolgozásra, amit 1992-től oktattak - főiskolai szintű tanári kimenetet biztosítva. Az oktatásban erős volt a gyakorlati orientáltság az ATIKÖFE, az ANTSZ, a Vízügy laboratóriumaival közösen, valamint az NGO-kal együtt természetvédelmi területeken, illetve a nemzeti parkok oktató bázisaiban az erdei iskolákban tartott tantárgyelemek révén.


Az egyetemi szintű környezettan tanárképzés az 1996-ban indult, és a kutatói szak mellett egyre növekvő népszerűségre tett szert.


Az új képzési rendszerben a környezettan tanári képzés is kétszakos, és legkézenfekvőbben a képzésben meghatározó négy fő szakterülettel (biológia, fizika, földrajz és kémia) párosítva végezhető. Egyéb másik választható tárgy esetén a hiányzó alapismeretek pótlása jelentősebb plusz erőfeszítést igényel.


A környezettan tanár sajátos kompetenciái

- rendelkezzen komplex látásmóddal, ami magában foglalja a természeti, az épített, a társadalmi és a gazdasági környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű környezeti gondolkodást;


- képes legyen egy téma, kérdéskör integrált és interdiszciplináris szemléletű átlátására, és a gondolkodásmód átadására; rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességével;


- rendelkezzék a tudatos és értékelvű gondolkodás képességével, a jövő iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható fejlődés iránti felelősséggel; ismerje és alkalmazza nevelő-oktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztő módszereit;


- képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között; legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történő megvalósítására.


A szakra való bekerülés

A szakra történő bekerülés a felvételi tájékoztatóban leírtak alapján, előírás szerinti BSc oklevéllel rendelkezők számára formális felvételi eljárás keretében történik. A pontszámítás alapja:
a) a kijelölt szakmai ismeretkörök érdemjegyeinek súlyozott értéke (60 pont)
b) a diploma érdemjegye (20 pont)
c) törvényi szabályozás szerinti többletpontok (20 pont)


A képzésben részt vevő egységek

A környezettan tanárképzésben a szaktárgyi programokat a Természettudományi és Informatikai Kar négy tanszékcsoportja (Biológus, Fizikus, Földrajzi és Földtani, illetve a Kémiai) és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatja, a tanári mesterséget pedig a Bölcsészettudományi Kar illetéses tanszékei oktatják

Képgaléria

02.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 25.
    18:00 - 20:00
    Tari Annamária az X, Y és Z generációk legnagyobb hazai szakértői közé tartozik. Gyakran ír és ad elő az információs kor ránk gyakorolt hatásairól, és arról, hogy miként változtatja meg a technikai fejlődés a külső világunk után a belső világunkat is. Előadásának témája borzasztóan aktuális: az internetes zaklatás, megfélemlítés (bullying) egyre többeket érintő probléma. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 2.
    18:00 - 20:00
    A nagysikerű Pedagógiai esték c. sorozatunk 2017-es őszi évadának egyik legérdekesebb előadását egészen biztosan dr. Bánki György pszichiáter hozza el a Mentor(h)áló és az IH közös színpadára. "Az önigazolás mindig leselkedik ránk, mint az ördög egyik alkuja, hogy rosszul bánjunk egymással, vagy káros módon azonosuljunk a csoportjaink, a fantáziált társadalmi közegeink tévedéseivel, miközben erkölcsösnek és igaznak is érezzük magunkat." Dr. Bánki György pszichiáter már régóta publikál cikkeket közéleti témákban, lélektani szemszögből elemez társadalmi kérdéseket. Első könyve napjaink egy leggyakoribb lelki zavaráról, a nárcizmusról szól. Mostani előadása és annak témája is rendkívüli érdeklődésre számíthat: az önbecsülés, az önkép, az önigazolás jelen van mindennapjainkban, valamennyiünk életét meghatározza, így fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 16.
    18:00 - 20:00
    Görög Ibolya 1987-től 1999-ig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Főosztályán. 1992-től mint protokollfőnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. Elméleti felkészültségét jelenleg a viselkedéskultúráról, a protokollról, a rendezvényszervezésről tartott előadásokon, írásokban hasznosítja, melyekben megosztja közönségével a számos próbán szerzett gyakorlati tapasztalatait is. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 17.
    18:00 - 20:00
    Benedek Tibor neve egybeforr a hazai vízilabdázás legújabb hőskorával – háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző, 2013-tól 2016. december 31-ig a férfi válogatott szövetségi kapitánya. Előadásából most kiderül, mi a győzelem ára egy játékos és egy edző szemszögéből. Benedek Tibor saját történeteit és tapasztalatait meséli majd el arra vonatkozóan, hogy mit tanulhat az ember a sportból, hogyan érdemes a gyerekeket és a fiatalokat a sport irányába terelni, mik a kilátásai Magyarországon a profi sportolóknak. Szó lesz sikerről és kudarcról, azok megéléséről és kezeléséről, valamint a sikeres csapatmunka titkairól. További részletek: www.pedagogiaiestek.hu
  • október 24.
    18:00 - 20:00
    Dr. Sándor Klára nyelvész, társadalomkutató az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. Nemrégiben végzett izgalmas nyomozásának legfontosabb eredményeit mutatja be művelődéstörténeti előadásában: tényleg Mátyás udvarában találták volna ki a székely betűket? Ha mégsem, milyen szerepe volt Mátyás udvarának a székely írás kultuszának megteremtésében? Honnan ismerték egyáltalán Budán a székely ábécét? Az előadó természetesen válaszol a résztvevők legfontosabb kérdéseire: miért székely írás? Miért nem rovásírás? Milyen gyökerekre vezethető vissza? Hun? Szkíta? Netán magyar vagy székely találmány? Mikor keletkezett a legkorábbi emlék? Hol kerültek elő székely írással írt emlékek? Hogyan alakult át a székely írás szerepe a 16. századtól, miért becsülték nagyra a 17–18. század neves magyar tudósai? Igazi kultúrtörténeti csemege és remek előadó vár ránk! További részletek: www.pedagogiaiestek.hu

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus