A Szegedi Tudományegyetem zsúfolásig megtelt dísztermében a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Szegedi Akadémiai Bizottság tagjai, a Szegedi Tudományegyetem vezetői és kutatói jelenlétében tartották meg az MTA Magyar Tudomány Ünnepe idei országos nyitórendezvényét. A következő hetekben szerte az országban és a határon túl a Magyar Tudomány Ünnepén 230 előadást, konferenciát, kiállítást, könyvbemutatót, vitát és más fórumot rendeznek a tudományos gondolkodás megismertetése, a tudományos témák népszerűsítése és az áltudományos nézetek visszaszorítása jegyében. A köszöntő beszédekben elismeréssel szóltak Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas munkásságáról és méltatták a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyeit is magába foglaló szegedi kutatási hálózatot, amely számos ponton kapcsolódik hozzájuk.

A Magyar Tudomány Ünnepe a Szegedi Tudományegyetem dísztermében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Freund Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Kollár László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Erdei Anna akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az Magyar Tudomány Ünnepe programtanácsának elnöke, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kozma József, a szegedi önkormányzat Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának elnöke, valamint Krisztin Tibor akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, az ülés levezető elnöke.

Erdei Anna: Tudománynépszerűsítő előadások élőben

A Szegedi Tudományegyetem dísztermében Dr. Erdei Anna immunológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Karikó Katalinnak ugyanebben a teremben elhangzott szavaival indokolta az Akadémia erőfeszítését: „Az oltásellenességnek az ismerethiány volt az oka; míg a szakértők a vakcinafejlesztéssel foglalkoztak, olyanok kezdtek kommentelni, akik a Facebookon tanulták az immunológiát” – mondta a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatóprofesszora az egyetemen tartott októberi sajtóbeszélgetésén.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese. Fotó: Sahin-Tóth István

A tudományt nem hivatásszerűen művelők egy része újságcikkek, videók alapján, a tudományos gondolkodás módszereit nem ismerve próbál véleményt formálni, állapította meg Dr. Erdei Anna. Ezért az Akadémia ünnepi programjai a kritikai gondolkodás segítését tűzték ki célul, hogy a tudományos megközelítés kételyeket ébresszen a tetszetős, de leegyszerűsítő információkkal szemben, a tudományt pedig a közgondolkodásban is használható módon ismertesse meg. Ehhez az kell, hangsúlyozta az Magyar Tudomány Ünnepe programtanácsának elnöke, hogy a tudomány művelői szakítsanak időt eredményeik bemutatására is. Dr. Erdei Anna meggyőződése, hogy ez az erőfeszítés megtérül, a kutatás módszereit megértőket nehezebb lesz majd félrevezetni és fogékonyabbá válnak a hiteles forrásokra. Az akadémikus elmondta, a tudományünnepi programok a legaktuálisabb, az emberiség sorsát leginkább befolyásoló jelenségekről szólnak majd. Ezek között van a mesterséges intelligencia, az élelmiszer-, víz- energiagazdálkodás, a klímaváltozás, az ukrajnai háború. Előadás foglalkozik majd a Petőfi Sándort övező legendákról, valamint a kvantumkommunikációról, az extrém fényimpulzusokról és az attofizikáról, utóbbi Krausz Ferenc élő bejelentkezésével. Ezeket az előadásokat élő közvetítésben lehet követni, majd pedig az MTA Youtube csatornáján összegyűjtve is meg lehet nézni. (A részletes programot az MTA tudomanyunnep.hu weboldala tartalmazza.)

Rovó László: A biokémia tudománytörténeti íve a szegedi egyetemen

Köszöntőjében Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy Karikó Katalin nemrég bejelentett Nobel-díja Szegedre irányította a nemzetközi figyelmet. Ennek a látványos tudományos sikernek a hátterében a rektor szerint a szegedi egyetemen hosszú évtizedek óta tevékenykedő kutatóműhelyek munkája áll. A kolozsvári egyetemet Szegedre telepítő Klebelsberg Kuno víziójában a kezdetektől az szerepelt, hogy itt nemzetközileg is magas szintű biokémiai kutatások folynak majd. Ez alapozta meg Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díját, majd további kutatói iskolák sorát. A rektor Karikó Katalin női kutatóként elnyert Nobel-díj kapcsán megemlítette, hogy Banga Ilona személyében a szegedi egyetemen már az 1940-es évek közepén olyan kutatónő dolgozott, aki az izomműködésben szerepet játszó aktin és aktomiozin molekulák jellemzésében világszínvonalú eredményeket ért el, és ezekért akár Nobel-díjat is kaphatott volna. Dr. Rovó László kiemelte, hogy Szent-Györgyi Albert, Banga Ilona, Straub F. Brunó és kutatói iskoláik munkásságára alapozva 50 évvel ezelőtt Szegeden jött létre a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, ahol Karikó Katalin a szegedi egyetem elvégzése után a kutatói munkát kezdte. A rektor szerint mindent elmond erről a tudománytörténeti ívről, hogy 2023 októberében a szintén Nobel-díjas, és az egyetem mellett működő másik kutatóbázis, az ELI ALPS megalakulásában és tudományos működésében döntő szerepet játszó Krausz Ferenc gratulált elsőként a Szegedi Tudományegyetemnek Karikó Katalin Nobel-díjához.

Dr. Rovó László, az SZTE rektora a Magyar Tudomány Ünnepén. Fotó: Sahin-Tóth István

Dr. Rovó László aláhúzta, hogy a Szegedi Tudományegyetem 12 kara folyamatosan bővíti kapcsolatrendszerét mind az akadémiai, mind az ipari vonalon, ezzel lehetővé téve, hogy az itt elért tudományos eredmények a lehető legrövidebb úton eljussanak a társadalomhoz. Felidézte, hogy a végrehajtott fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as felsőoktatási világrangsorában a Szegedi Tudományegyetem a magyar egyetemek közül az első helyen áll. Az új távlatok között Dr. Rovó László a virtuális terek, a mesterséges intelligencia, az attoszekundumos új fizika kutatásait, valamint a világűr kutatását és hasznosítását említette. – Szükségünk van az Új Szent-Györgyi Albertekre, Banga Ilonákra, akik nemcsak nézik a problémákat, hanem látják a megoldásokat is – zárta köszöntőjét az SZTE rektora.

Freund Tamás: Egy alapkutatásnak hatalmas társadalmi hatása lehet

„Most már az egész föld a széles haza, / Köz cél felé társ már most minden ember, / S a csendesen folyó szép rend fölött / Tisztelve áll őrül a tudomány” - idézte Az ember tragédiája Falanszter jelenetét Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, azt a színt, amelyben Madách Imre sötét tónusokkal festi le a jövőt, Lucifer által bemutatva az érzelmektől mentes, tisztán racionális tudóst. Azt nyugodt szívvel jelenthetjük ki, mondta a nemzetközi hírű neurobiológus, hogy a ma kutatói távol állnak ettől a pusztán haszonelvű célokat követő luciferi tudóstól. Sőt, éppen a kutatók azok, akik felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, a tiszta víz eltűnésének fenyegető lehetőségére, a folyamatosan gyarapodó létszámú emberiség élelmezési tennivalóira vagy az időről időre kirobbanó járványok lehetőségére; és tudományosan megalapozott válaszokat is a kutatók adnak ezekre a globális kihívásokra.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Tudomány Ünnepén. Fotó: Sahin-Tóth István

Freund Tamás szerint a tudomány sajátos helyzetben van: egyrészt felértékelődik a szerepe, amikor százmilliókat fenyegető vírusok miatt telnek meg világszerte a kórházak, amikor a laikusok is egyre többször találkoznak a klímaváltozás egyértelmű jeleivel, vagy amikor arra az égető kérdésre kell választ adni, hogy miként lehet fenntartható módon biztosítani több mint 8 milliárd ember mindennapi kenyerét. Másrészt azonban az egyre összetettebb problémák nehéz megértése, valamint a legtöbb ember számára követhetetlen tudományos fejlődés azt is eredményezi, hogy sokan a könnyebben érthető áltudományos magyarázatok felé fordulnak. Az agresszívan terjesztett áltudományos tartalom napjainkra annyira veszélyessé vált, mondta az Akadémia elnöke, hogy a számítógép előtt ülve már abban sem lehetünk mindig biztosak, a valóságot látjuk-e, vagy csak mesterséges intelligenciával kreált megtévesztő változatát.

Ilyenkor a tudomány követőinek feladata, hogy újra és újra nekiveselkedjenek, és nemcsak saját eredményeikről, hanem a tudomány működéséről és módszereiről is beszéljenek. Freund Tamás szerint beszélni kell az alapkutatások hatásáról is: milyen hatalmas társadalmi, gazdasági hatása lesz egy évtizedekig csak néhány embert érdeklődő probléma tudományos igényű megválaszolásának, hogyan eredményezi egy hosszabb ideje vizsgált és végül megértett jelenség milliók életének megmentését – utalt a két új magyar Nobel-díjas kutatásaira. Fontosnak nevezte azt is, hogy a tudományos közeg elmagyarázza, ha valamit még nem tudunk. – A tudomány sem tévedhetetlen, de a kutatói közösségek képesek a vizsgált jelenségeket rendkívül kritikusan és minden szempontból alaposan megvizsgálni, és emiatt ennek a közegnek rendkívüli önkorrekciós képessége van – így Freund Tamás.

Az elnök köszönetét fejezte ki a Szegedi Akadémiai Bizottságnak és a testület elnökének, Dr. Krisztin Tibor akadémikusnak, valamint a területi bizottságban részt vevő kutatóknak. Szóvá tette, hogy bár az Akadémiának már nincsen önálló kutatóhálózata, tudományszervező tevékenységével mégis hozzájárul ahhoz, hogy Szeged a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem, az ELI ALPS Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ együttműködésével erősítse meghatározó szerepét a hazai és a nemzetközi tudományosságban.

Kozma József: Szegedre számíthatnak a tudományos kutatók

Dr. Kozma József a szegedi önkormányzat Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy Szeged városa jó környezet a tudomány művelőinek és intézményeinek. A hétköznapok szorgalmas kutatómunkája nélkül nem születhetnek elismerésre méltó eredmények, és a tudomány sokrétűen van jelen a város mindennapjaiban: a kutatók itt élnek, és dolgoznak, a magyar városok közül Szegeden a legmagasabb az egyetemet és főiskolát végzettek aránya, és minden ötödik szegedi egyben a város egyetemének polgára, hallgatója, oktatója vagy kutatója. Már csak emiatt is nagy hatással vannak a város szellemi életében: ott vannak a kulturális rendezvényeken, színházban, koncerten, buliban, sporteseményeken, és nem utolsó sorban a jótékonysági szervezkedésekben. Ott vannak az 1892-ben alapított Dugonics Társaságban is, Szeged legrégibb civil szervezetében, amelynek kezdettől volt tudományos tagozata; tagjai között ott volt Reizner János a múzeum tudós igazgatója és Lőw Immánuel a tudós főrabbi is. A névadó, Szeged szülöttje, Dugonics András pedig munkásságával igazolta, hogy a magyar nyelv alkalmas a szépirodalom és a tudományok művelésére; az 1780-as évekből tőle származnak a derékszög, egyenlet, gömb, hasáb, kör, szög, tétel tudományos elnevezéseink, amelyeket ma is használunk.

Kozma József a Magyar Tudomány Ünnepén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Kozma József hangsúlyozta, hogy a szegedi önkormányzat tudja, a város és az egyetem csak együtt életképesek. Ez olyan szimbiózis, amelyben a közigazgatás és a közpolitika, valamint a kutatói oktatás, a kulturális intézmények és civil világ együtt léteznek, csak együtt haladhatnak előre. A bizottsági elnök szerinte Szeged sokat tesz azért, hogy a magyar tudomány ünnepén legyen mit ünnepelni, és erre lehet számítani a jövőben is.

– Városunk jövőjét a tehetségekre, a tudásra, a XXI. századi tudományos eredményekre építjük, azért fektetünk oly sokat az oktatásba, mert Szent-Györgyitől megtanultuk, hogy olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája. Ehhez két dolgot kell biztosítani egyszerre: a szükséges forrást, valamint az alkotók és a tudományos munka szabadságát – zárta köszöntőjét Kozma József.

Pálfy Péter Pál: 200 éve született meg a tér tudománya

A Magyar Tudomány Ünnepének idei nyitó tudományos előadását Pálfy Péter Pál akadémikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora „Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében” címmel tartotta. A mai nap kettős évforduló – kezdte a Széchenyi-díjas matematikus. – Éppen 200 éve, 1823. november 3-án, pontosan két évvel azelőtt, hogy Széchenyi István megtette felajánlását a magyar tudomány javára, Bolyai János hadmérnök hadnagy temesvári állomáshelyéről levelet írt matematikus édesapjának Marosvásárhelyre; a levélben pedig jelezte, hogy a semmiből egy új, más világot teremtett. Bolyai János előzőleg éveken át gondolkodott a geometriai problémán, de ezen a napon jutott el oda, hogy eredményét közölje édesapjával. A levél annyira jelentős a tudomány történetében, hogy bicentenáriumát az UNESCO is fölvette a kiemelkedő évfordulók közé, 2009-ben pedig Bolyai János műve a világemlékezeti listára került, bár ritka az olyan jeles nap, amely így köthető egy tudományos felfedezéshez.

Pálfy Péter Pál előadása a Magyar Tudomány Ünnepén. Fotó: Sahin-Tóth István

Pálfy Péter Pál elmondta, hogy nincs hiteles arcképünk Bolyai Jánosról; ő maga azt írta egykor, hogy teljes hadnagyi parádéban levett mellképét összeszaggatta, annyira nem vágyott a „külső halhatatlanságra”. Később több eredetinek hitt Bolyai-ábrázolásról is bebizonyosodott, hogy tévedések, így ma a szobrain látható arcvonások a művészi képzelet szüleményei.

Bolyai János Kolozsváron született 1802. december 15-én, édesapja, Bolyai Farkas matematikus sokoldalú, tehetséges ember volt, akit 1832-ben az Akadémia levelező tagjának választottak. Bolyai János kétéves korában Marosvásárhelyre költöztek, ahol édesapja a református kollégiumban kapott tanári állást. János különleges tehetsége korán kibontakozott, egyetemi tanulmányait mégsem végezhette Göttingában, mint édesapja, mert Bolyai Farkas ifjúkori barátja, a kor nagy matematikusa, Carl Friedrich Gauss nem válaszolt a segítséget kérő levélre. A család anyagi helyzete miatt maradt a hadmérnöki pálya. Kiváló eredménnyel végezte tanulmányait Bécsben, ezután 1823 szeptemberében alhadnagyi rangban megkapta első beosztását Temesváron. Néhány héttel szolgálatának megkezdése után született a híres levél. Később Aradon, Lembergben és Olmützben szolgált, közben egészsége fokozatosan romlott, maláriát, kolerát kapott, még egy közlekedési baleset is érte, felborult vele az Olmütz felé tartó szekér. 1833-ban nyugdíjazták, és ezután Marosvásárhelyen, illetve a domáldi családi birtokon élt visszavonultan. A tudományos munkát itt is folytatta, és jelentős, részben máig feldolgozatlan kéziratos hagyatéka maradt fenn (a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzik). Mivel nem tudta letenni az osztrák hadseregben a tisztektől megkívánt kauciót, nem kapott engedélyt a házasságkötésre, csak később, a szabadságharc idején vehette el gyermekei anyját.

Pálfy Péter Pál szerint a párhuzamosok problémája nemcsak Bolyai Jánost foglalkoztatta, hanem édesapját, és a kor számos matematikusát is. A kérdés még i.e. 300 körül keletkezett, amikor Euklidész a korábbi görög tudományosság matematikai ismereteit Elemek címmel 13 könyvben foglalta össze. A geometriával foglalkozó első könyvben Euklidész 23 definíciót, 5 posztulátumot, 9 axiómát mondott ki, és ezekre építve dolgozta ki a geometria elméletét.

– A posztulátumok közül az ötödik egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint a többi, köztük például az, hogy minden ponthoz egyenes húzható. Az ötödik posztulátum lényege szerint azt mondja ki, hogy egy egyeneshez egy rajta kívül levő ponton át egyetlen olyan egyenes húzható, amely nem metszi a másik egyenest, vagyis párhuzamos vele. Ennek a párhuzamossági axiómának a vitatásával már korábban is, de különösen a XVIII. század végén, a XIX. század elején számos matematikus próbálkozott. Legtöbben azzal kísérleteztek, hogy az ötödik posztulátumot a többi axióma felhasználásával levezessék, vagyis bebizonyítsák, hogy a geometria többi axiómájából következik. A problémát vizsgáló más matematikusok megpróbáltak, a matematika alapvető módszerét követve, ellentmondást bizonyítani, vagyis kimutatni, hogy több olyan egyenes is húzható az adott ponton keresztül, amelyek nem metszik a másik egyenest. Olyan meghökkentő következményekre jutottak, mint hogy egy háromszög belső szögeinek összege kisebb 180 foknál. Arra is következtettek, hogy az euklidészi posztulátum tagadása azt vonja maga után, hogy nem létezik tetszőlegesen nagy területű háromszög. Mindezek azonban csak látszólagos ellentmondások, mert valójában csak annak mondanak ellent, amit eleve megtanultunk az euklidészi geometriából – magyarázta Pálfy Péter Pál.

Ekkor Bolyai János azt a korszakot nyitó kérdést tette fel, hogy mi történik, ha elhagyja az ötödik posztulátumot, és csak a többi posztulátum alapján konstruál geometriai rendszert. Következetesen végigvitte ez a gondolatmenetet, és ebből dolgozta ki geometriai elméletét. – Ehhez roppant fegyelmezett gondolkodásra volt szüksége, nehogy öntudatlanul felhasználjon olyan geometriai összefüggést, amit ő megtanult az euklidészi geometriából; szigorú logikával csak azt használta, amit a többi axiómából le lehetett vezetni. Zseniális felismerése abban rejlett, hogy nem bizonyítást akar találni a párhuzamossági axiómára, hanem attól függetlenül építette fel elméletét. A végeredmény egy csodálatos szellemi alkotás, a tér tudománya lett – folytatta a matematikus. Munkája végül nem tudományos folyóiratban vagy önálló kiadványként jelent meg, hanem édesapja latin nyelvű tankönyve függelékeként, ezért lett Appendix a címe.

A Bolyai János Matematikai Társulat kiállítása a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Bolyai János nem az egyetlen volt, aki felfedezte a nem-euklidészi geometriát: a témán Gauss is gondolkodott, de eredményeit sohasem publikálta. Amikor Bolyai Farkas megküldte neki János munkáját, különös választ írt vissza. Azt felelte, ha megdicsérné Bolyai Jánost, akkor önmagát dicsérné, mivel a mű egész tartalma, és az út, amelyen Bolyai haladt, majdnem mindig megegyezett azzal, amire 30 éven át folytatott gondolkodása során ő, Gauss is jutott.

Eközben Bolyaitól teljesen függetlenül egy orosz tudós, a kazanyi egyetem professzora, Nyikoláj Ivanovics Lobacsevszkij is kidolgozta a maga eredményeit. Az ő munkáját 1840-ben Berlinben is kiadták németül, ezért sokáig őt egyedül tartották egyedül a nem-euklidészi geometria felfedezőjének. Bolyai János neve és munkája csak jóval később vált ismertté a nemzetközi tudományos életben, Magyarországon sokáig nem is ismerték eredményeit. Jellemző, jegyezte meg Pálfy professzor, hogy a temetési szertartását végző református lelkész, Péterfi Károly, aki filozófiai munkásságának köszönhetően az MTA levelező tagja volt, 1860-ban azt jegyezte be a halotti anyakönyvbe, hogy Bolyai János nyugalmazott ingenieur kapitány „híres nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első; kár, hogy nagy tálentuma használatlanul ásatott el”.

Gauss halála után, Bolyai Farkassal váltott leveleinek sajtó alá helyezésekor figyelt fel a tudományos világ Bolyai János munkájára. Néhány lelkes kutató lefordította olaszra, franciára, németre és angolra az Appendixet. A világnyelveken történt kiadások nyomán végül a magyar tudományosság is elismerte Bolyai Jánost és 1897-ben megjelent a matematikai munka első magyar fordítása is.

Pálfy Péter Pál kiemelte, hogy a XX. század elejének legnagyobb matematikusait is foglalkoztatták a nem-euklidészi geometria kérdései. Érdekesség, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1905-ben alapított és 5 évente kiosztott Bolyai-díját elsőként Henri Poincaré, majd David Hilbert kapta, mindketten a Bolyai-geometria modern kutatásáért. Bolyai János nagyságának illusztrálására Pálfy Péter Pál felidézte, hogy Stephen Hawking a tudománytörténet legkiemelkedőbb 21 matematikusa közé válogatta be Bolyait matematikai szöveggyűjteményébe. A Hawking-kötet címe igencsak beszédes, Leopold Kronecker XIX. századi német matematikus mondását idézi, amely így szól: „Isten teremtette az egész számokat, minden más az ember műve”.

A Bolyai-Lobacsevszkij-geometriával a matematika új ága jött létre, és ebben az irányban az euklidészi posztulátum tagadásából kiindulva sokan foglalkoztak az axióma ellentmondásának bizonyításával. Az ellentmondásmentesség kérdését azonban csak jóval később sikerült eldönteni, azáltal, hogy az euklidészi geometriával olyan rendszereket konstruáltak, amelyek a Bolyai-Lobacsevszkij-geometria tulajdonságaival rendelkeznek. Ilyen a Beltrami-Klein-féle, valamint a Poincaré-féle modell. Azáltal pedig, hogy kiderült, az euklidészi geometria nem az egyetlen lehetséges geometriai rendszer, lehetőség nyílt még általánosabb rendszerek kidolgozására. Ezekkel pedig a matematikusok a tér fogalmát kitágító, de a valóságos viszonyokra jobban alkalmazható elméleteket alkottak. A többféle geometria lehetősége Pálfy Péter Pál szerint egyúttal egy filozófiai következménnyel is járt: már nem állta meg a helyét Immanuel Kantnak a Tiszta ész kritikájában megfogalmazott megközelítése, miszerint a térérzékelésünk a priori sajátosság. Valószínűleg, mondta a kutatóprofesszor, ez a „filozófiai mellékhatás” lehetett az, ami Gausst visszatartotta, hogy papírra vesse a saját nem-euklidészi geometriáját.

Az új geometria a XX. században a modern fizikára is nagy hatással volt; Albert Einsten azt állapította meg, hogy a geometriának meg kell előznie a fizikát, mert a fizika törvényeit nem lehet az előbbi nélkül megfogalmazni. Ily módon tisztán matematikai úton el lehetett ahhoz jutni, hogy a geometria elválaszthatatlan a fizikától. Ez a gondolat jelent meg később Einstein általános relativitáselméletében, amely a geometriát és a gravitáció elméletét egységbe öntötte – zárta ünnepi előadását Pálfy Péter Pál akadémikus.

Díjak a Magyar Tudomány Ünnepén

Freund Tamás, Erdei Anna, Kollár László, Fendler Judit és Kozma József a Magyar Tudomány Ünnepén. Fotó: Sahin-Tóth István

A Magyar Tudomány Ünnepének programsorozatát megnyitó ünnepségen a 19 éves Balázs-Piri Soma zongoraművész lépett fel az akadémiai közönség előtt. A horgosi születésű, Szegeden élő Balázs-Piri Soma 16 nemzetközi és országos zongoraverseny első helyezettje volt, 2021-ben megkapta a Junior Prima díjat. Az MTA ünnepségén Chopin Esz-dúr noktürnjét, majd Liszt 6. magyar rapszódiáját játszotta, a közönség mindkét darabot vastapssal díjazta.

A Magyar Tudomány Ünnepén kiosztották az MTA Eötvös József-koszorú elismeréseit, valamint Szily Kálmán-, Wigner Jenő-, Bruckner Győző-, Pungor Ernő-, Hídvégi Gróf Mikó Imre-, Jermy Tibor-, és Kovrig Ilona-díjait, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság XIV. Dél-alföldi Innovációs Díjait.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói közül Dr. Szajbély Mihály irodalomtörténész, az SZTE BTK nemrég professor emeritusa, Dr. Máthé Imre gyógynövénykutató, az SZTE Farmakognóziai Intézet professor emeritusa, valamint Iglói Ferenc, az SZTE TTIK Fizika Intézet professor emeritusa Eötvös József-koszorú elismerésben részesült.

Szajbély Mihály irodalomtörténész átveszi az Eötvös József-koszorú díjat. Fotó: Sahin-Tóth István

Az ünnepségen a következők kaptak elismerést:

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Szajbély Mihályt, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritusát, a 18., 19. és 20. századi magyar irodalom fontos életműveinek beható értelmezése és magyarázatos szövegkiadása, a korszak irodalomszemléletének, értékrendjének, sajtó- és médiatörténetének feltárása, egy modern műfaj – a hangjáték – sajátosságainak elemzése, valamint a vajdasági kortárs magyar irodalom gondozása terén végzett különösen értékes munkája, könyvei, szervezői és pedagógiai tevékenysége elismeréseként;

Pritz Pált, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magántanárát, hazánk 20. századi történelmére vonatkozó ismereteinket érdemben gazdagító és pontosító, a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitikai gondolkodás és a külügyi apparátus történetére vonatkozó tudományos közleményei, valamint a tudománypolitika helyes irányba való alakításában játszott meghatározó szerepe elismeréseként;

Márki Lászlót, a matematikai tudományok doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusát az algebra több ágában elért kiemelkedő eredményeiért, valamint a hazai és a nemzetközi matematikai életben végzett áldozatos szervezőmunkájáért;

Ördög Vincét, az MTA doktorát, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusát a mikroalgákhoz kapcsolódó kiváló tudományos munkájáért, a mikroalga-biotechnológia növénytermesztési és növényvédelmi alkalmazásának kutatásában világviszonylatban elsőként elért eredményeiért, a Mosonmagyaróvári Algagyűjtemény létrehozásáért, valamint rangos tudományos folyóiratokban közölt eredményeiért és az általa szervezett nemzetközi szimpóziumokért, amelyekkel nagyban hozzájárult a biostimuláns mikroalgák növekvő gyakorlati alkalmazásához;

Komoly Sámuelt, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika egyetemi tanárát, professor emeritusát a neuroimmunológia, neuropatológia terén elért kiemelkedő klinikai és tudományos kutatói munkásságáért, két olyan súlyos neurológiai betegség vizsgálatában és gyógyításában elért eredményeiért, amelyek több millió embert érintenek a Földön, továbbá a Neuroimmunológiai Nemzeti Központ megalakításában játszott vezető szerepéért, sikeres utánpótlás-nevelő munkájáért;

Hangos Katalint, a kémiai tudomány doktorát, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, kutatóprofesszorát, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar egyetemi tanárát a rendszer- és irányításelmélet mérnöki és fizikai elvekre támaszkodó dinamikus analízise, valamint modellalapú irányítási és diagnosztikai módszerei terén végzett úttörő munkájáért, az energetikai, vegyipari, járműdinamikai és közlekedési területeken fellépő számtalan feladat hatékony megoldását lehetővé tevő, nemzetközileg is kimagasló, ma is aktív kutatómunkájáért, vezetői és szervezői tevékenységéért, továbbá a fiatal mérnökök felkészítésében és tudományos eredményességének növelésében kifejtett példamutató és iskolateremtő munkásságáért;

Bazsa Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék professor emeritusát bő fél évszázados egyetemi oktatói és vezetői, sikeres, nemzetközileg is elismert kutatói pályája, az Akadémia köztestületében, valamint a Kémiai Tudományok Osztályának és bizottságainak tevékenységében vállalt aktív szerepe, továbbá a magyar és az európai felsőoktatási, valamint a hazai akadémiai szféra érdekeit és értékeit összekapcsoló szervezőmunkája és ilyen témájú közleményei elismeréseként;

Máthé Imrét, a biológiai tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet professor emeritusát a gyógynövény-hatóanyag kutatása terén nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerést kiváltó tevékenységéért, a hazai flóra kémiai diverzitásának megismeréséhez hozzájáruló, igényes kemotaxonómiai hatóanyag-produkció értékeléseiért, széles körű és eredményes nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéséért, a Szegedi Egyetem Farmakognóziai Intézet oktatási spektrumának kiszélesítéséért, elmélyítéséért, iskolateremtő tevékenységéért, valamint példamutató szakmai és közéleti aktivitásáért;

Máthé Imre gyógynövénykutató (balról a második) átveszi az Eötvös József-koszorú díjat. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Csepeli Györgyöt, a szociológiai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem professor emeritusát, az ELTE Szociológiai Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Programjának vezetőjét a hazai szociálpszichológiai tudomány terén végzett nemzetközileg ismert és elismert munkásságáért, a csoportközi viszonyok, a nemzeti érzés- és tudatvilág, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a xenofóbia területén végzett úttörő jelentőségű kutatásaiért, a mesterséges intelligencia az emberi életet minden területen radikálisan megváltoztató gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálatáért, valamint az Értékek ébresztése című legújabb munkájáért, amelyben a magyar értékkutatást magas szinten művelő Hankiss Elemér, Varga Károly és Váriné Szilágyi Ibolya munkásságát folytatja;

Iglói Ferencet, a fizikai tudomány doktorát, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusát a statisztikus fizika, azon belül a fázisátalakulások, a rendezetlen és a nemegyensúlyi rendszerek elméleti vizsgálatában elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, a Wigner Fizikai Kutatóközpontban és a Szegedi Tudományegyetemen létrejött sikeres kutatócsoport irányításáért, valamint a hazai és nemzetközi tudományos életben és tudományos közéletben való aktív és elismert részvételéért.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott
Simon Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Kommunikációs Főosztálya vezetőjének a Magyar Tudományos Akadémia tudománykommunikációs és tudomány-népszerűsítő programjainak megújításáért, a tudományos felfedezések közérthető, a nagyközönség és a tudományos közvélemény számára egyaránt érdekfeszítő bemutatásáért, a magyar tudományosság és az innovatív, a legmagasabb szakmai színvonalat képviselő tudománykommunikációs eszközök alkalmazása iránti elhivatottságáért.

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi Wigner Jenő-díjat
Dr. Elter József, hőfizikus mérnök, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói főtanácsadója nyerte el az elmúlt évtizedekben az atomerőmű biztonságának értékelésére, felülvizsgálatára indított elemző munkában, illetve az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektekben végzett magas szintű tevékenységének, egyben a nukleáris energetika iparágban eltöltött több mint három évtizedes szakmai életútjának elismeréseként.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi Bruckner Győző-díjat
Pápai Imre az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Kutatócsoport tagja nyerte el a sztereoszelektivitás eredetének feltárásában elért kiemelkedő eredményeiért;

A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat
Nagy Zsombor Kristóf PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész- és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi docense, a Gyógyszer-, Környezeti és Biztonságtechnológiai Anyagok Kutatócsoport tagja nyerte el innovatív gyógyszer-technológiai, anyagtudományi és gyógyszer-analitikai eljárások fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért.

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított. A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi díjat
Höfler Lajos PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi docense nyerte el az elektrokémiai érzékelők és vizsgálati módszerek fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményei elismeréseként.

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta

Életmű kategóriában:
Horváth Lajosnak, nyugalmazott MÁV-mérnöknek, főtanácsosnak, a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány kuratóriumi elnökének a Magyar Vasúttörténeti Park létrehozásában játszott meghatározó, aktív és kezdeményező vezető szerepéért, a magyar vasúti közlekedésért kifejtett tevékenységéért, a vasúti hagyomány ápolásáért, valamint szakirodalmi, publikációs és oktatási tevékenysége elismeréseként;
Aktív szakember kategóriában:
Csanádi Sándornak, a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút műszaki koordinátorának a vasútgépész szakterületen végzett eredményes gyakorlati tevékenységéért, a Gyermekvasút járműveinek üzemeltetése és fenntartása terén végzett kiváló munkájáért, a Kemencei Erdei Múzeumvasút hétéves üzemeltetéséért, valamint a vasútszakmai oktatások szervezésében, szakemberek képzésében vállalt szerepéért, színvonalas szakirodalmi publikációiért;
néhai Kupai Sándornak, a MÁV Zrt. egykori fejlesztési és beruházási főigazgatójának kiemelkedő szakmai pályafutása, a vasúti pályafenntartás, pályaépítés területén az utánpótlás oktatásában végzett szerepe, a pályalétesítmény szakmai fejlesztésének modern keretrendszere és a magyarországi vasúti pályafenntartás nagygépes támogatása feltételeinek megteremtése, valamint további kutatásokat megalapozó műszaki eredményei elismeréseként.

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2023-ban hatodik alkalommal kerül sor. A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt
Bozsik Gábor PhD, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kémiai Ökológiai Osztály tudományos munkatársa számára a díszfákat károsító idegenhonos bogarak kémiai ökológiai kutatása során elért eredményeiért;
Tökölyi Jácint PhD, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék munkatársa számára édesvízi hidra modellt alkalmazó, az életmenet-csereviszonyok megértésére irányuló kutatásai során elért kiemelkedő teljesítményéért.

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított. 2023-ban az Alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt
Soós Eszter PhD részére az Északkelet-Magyarország császárkori barbár és hunkori régészetében végzett, nemzetközileg kimagasló munkája elismeréseként.
Tarbay János Gábor PhD részére a Közép- és Délkelet-Európa bronzkori régészetében végzett, nemzetközileg kimagasló munkája elismeréseként.

Balázs-Piri Soma zongoraművész. Fotó: Sahin-Tóth István

XIV. Dél-alföldi Innovációs Díj:

Gazdasági társaság kategóriában első helyezésben részesíti, azaz Bánvölgyi László szobrászművész ún. Möbius-szalag térplasztikai alkotásában részesül az Innovation Concrete Laboratory Kft. „Adalék-kompozíció polisztirolgyöngy tartalmú könnyűbeton előállításához, eljárás a kompozíció előállítására, és annak alkalmazására” című pályázata. A nyertes pályamű tárgya egy újfajta építőipari adalék-kompozíció, valamint annak előállítása és alkalmazása, amellyel javított technológiai tulajdonságokkal rendelkező polisztirol-gyöngy tartalmú könnyűbeton állítható elő. A díjat átvették: Türei Árpád és Csordás László ügyvezetők.

Gazdasági társaság kategóriában oklevél elismerésben részesíti a Wepifrost Kft. „Fagyvédelmi szélgép” című pályázatát. A Kft. által kifejlesztett fagyvédelmi szélgép a gyümölcsösök fagykár elleni védelmére szolgál, amelyet a magyarországi klímának és környezeti körülményeknek megfelelően fejlesztettek ki.” A díjat átvette: Weppert Sándor.

Természetes személy kategóriában első helyezésben részesíti, Jójárt Boldizsár Csaba „Plazminogén aktivátor inhibitor 1, mint potenciális biomarker a gyulladásos bélbetegek diagnosztizálásában” című pályázatát. A pályamű tárgya egy új biomarker, amely alkalmas lehet a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegekben a gyulladás aktivitásának és terápiás válaszának pontos követésére, amely a személyre szabott, modern treat-to-target kezelési elv alapja.

Természetes személy kategóriában oklevél elismerésben részesíti, Éber Tamás „Lignofán – Fény-kép fában…” című pályázatát. A pályamű tárgya egy dekorációs célra használható termék, kép, amelyet úgynevezett „lithophane” technikához hasonló módszerrel, de fa megmunkálásával lehet előállítani, így a megrendelő által kiválasztott kép a lemez hátoldalára rögzített háttérvilágítás felkapcsolódásakor felragyog.

Panek Sándor

A borítóképen: Krisztin Tibor akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja és Kozma József, a szegedi önkormányzat Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának elnöke.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A streamelt esemény videója megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia Youtube-csatornáján: