diakok_fu

Elvárják a színvonalas oktatást a hallgatók, az SZTE megfelelt

Jók a Szegedi Tudományegyetem mutatói a trendence Graduate Barometer felmérése szerint, a hallgatók többségében elégedettek az intézménnyel.


A trendence Graduate Barometer Európa legnagyobb felmérése, amely a karrier, a felsőoktatás és a munkáltatók témakörével foglalkozik. 24 ország 950 felsőoktatási intézményével működtek együtt, és 343 796 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A következő országok vettek részt a felmérésben: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország.

A minta

A hallgatókat arról kérdezték, hogy miket részesítenek előnyben, milyen elvárásaik vannak a jövőbemi karrierükkel és munkáltatójukkal kapcsolatban, és mennyire elégedettek a felsőoktatási intézményükkel. A felmérés célcsoportját alapvetően az üzleti/gazdasági és a mérnöki/IT/természettudományi szakok hallgatói jelentették, de természetesen az összes hallgató véleménye érdekelte a felmérés készítőit. Magyarországról 26 684 válaszadót regisztráltak, az SZTE-ről 897-et, átlagosan 23 év körüliek voltak a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetem válaszadóinak 58,8 százaléka nő, 41,2 százaléka férfi volt. 72 százalékuk alap-, 25,8 százalékuk mester- és 2,2 százalékuk doktori képzésben vesz részt. A minta SZTE-s hallgatóinak főbb szakjai: közgazdaságtan (26,6 százalék), pénzügy (23,4 százalék), marketing (23,4 százalék), menedzsment (22,3 százaléka), számvitel (18,1 százalék), számítástechnika/informatika (27,9 százalék), biológia (20,4 százalék). A megkérdezés online kérdőívvel, 2011 szeptembere és 2012 februárja között történt.

Tandíj, nyelvtudás

Azzal az állítással, hogy a diákoknak fizetniük kellene a felsőoktatási tanulmányaikért, az SZTE-s válaszadók 74,4 százaléka nem ért egyet, 10,8 százalék viszont igen. Ugyanez a teljes magyarországi mintán nézve: 71 százalék nem ért egyet, és 12,7 százalék egyetért. Az SZTE-s válaszadók 25,5 százaléka, míg a magyarországiak 28 százaléka beszél angolul felsőfokon (a felmérés „felsőfokú” nyelvtudást alatt azt érti, hogy az illető folyékonyan beszél, ír, ért az adott nyelven, nagy szókinccsel rendelkezik, és elenyésző nyelvtani hibát vét.)

SZTE-s elégedettségi mutatók


A megkérdezett szegedi hallgatók 55,5 százaléka úgy véli, tanulmányai során lehetősége van elsajátítani a munkaerőpiac számára szükséges szakértelmet, 24,3 százalék szerint viszont nem (az összesített magyar mutatók: 50,5 százalék igen, 26,1 nem).

A felsőoktatási intézmény vagy szak kiválasztása során a válaszadók 90,3 százaléka az oktatás színvonalát, 80,1 százalék az intézmény elismertségét, 69,7 az intézmény elismertségét a munkáltatók közt, 62,1 százalék a képzés gyakorlatorientáltságát, 61,1 százalék a tanterv felépítését és tartalmát, 56,3 százalék az oktatók elérhetőségét és segítőkészségét, 52,5 százalék a diákélet színvonalát, 47,5 százalék a nemzetközi kapcsolatokat, 41,3 százalék az egyetemi infrastruktúrát, 41 százalék a karrierépítésnél nyújtott segítséget, 40,3 százalék a kedvező lakhatási, 37,3 százalék az olcsó megélhetési lehetőségeket, 27,6 százalék az intézmény kapcsolatát a gazdasági szférával fontos szempontnak tartja.

Az elégedettségi mutatók szerint az SZTE-re a megkérdezettek 87,3 százaléka szerint jellemző a színvonalas oktatás, 96,7 százalék szerint elismert az intézmény, 86,5 százalék szerint a munkáltatók között is, 51,6 százalék elégedett a képzés gyakorlatorientáltságával (magyarországi adat: 53,4), 63,3 százalék a tanterv felépítésével és tartalmával, 74,2 százalék az oktatók elérhetőségével és segítőkészségével, 84,4 százalék a diákélet színvonalával, 72,3 százalék a nemzetközi kapcsolatokkal, 74,8 százalék az egyetemi infrastruktúrával, 39 százalék a karrierépítésnél nyújtott segítséggel. Jónak tartja a lakhatási lehetőségeket a válaszadók 67,8 százaléka, 54,4 százalék kedvezőnek ítéli a megélhetőségi feltételeket, 49,3 százalék elégedett az intézmény kapcsolatával a gazdasági szférával (magyarországi mutató: 57,7 százalék).

Az időbeni eloszlásokat is érdemes megfigyelni, eszerint például 2010 óta a válaszadók egyre nagyobb százaléka véli úgy, hogy az SZTE gazdasági szférával való kapcsolata jó, növekedett a képzés gyakorlatorientáltságával elégedettek aránya is, de 2011-ben és 2012-ben is a magyarországi és az európai átlag alatt maradt. Ugyanakkor a válaszadók 2010 óta egyre nagyobb százalékban elégedettek intézményük munkáltatók általi elismertségével, és ez az adat jóval a magyarországi, sőt, az európai átlag felett van, hasonlót mutat az oktatási színvonal grafikonja is.

Aggódnak a jövőért

Az SZTE-s megkérdezettek 64,8 százaléka aggódik a jövőbeni elhelyezkedése miatt, 24,3 százalék nem. Az első állás keresésével töltött becsült időtartam a magyar válaszadók körében 4,4, az SZTE-es megkérdezettek esetében 4,7 hónap, az ehhez szükséges pályázatok becsült száma pedig 23,1 (magyarországi adat), illetve 21,2 (szegedi adat). A tanulmányok befejezése után, hogy szakmájában helyezkedhessen el, a magyar hallgatók 28,2 százaléka keresne külföldön munkát, a szegedi válaszadók 28,1 százaléka; a magyar egyetemisták 46,4, a szegediek 45,5 százaléka viszont nem menne ezért külföldre. Azok a szegedi hallgatók, akik elhagynák az országot, legtöbben Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban vagy Svájcban próbálnának szerencsét.

Képgaléria

12.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

    Kövess minket

    Facebook YouTube Twitter Google Plus